berno

2 utáni erőgyűjtés a délutánhoz, meleghez, hétvégéhez és 9 hónapos énünneplés.

 Egyre kevesebb van a 40-ből, 3 hónap múlva már a nulla is átalakul. Sokat gondolkozom sok mindenen, remélem, hogy szülinapig sikerül elérni ilyen-olyan változást, mert a jelenlegi bőrömben, körülményeimben nem igazán érzem jól magam.

 A ma esti, illetve tegnapi program: Színlap:  #válaszfalak Az első színházi színház hosszú hónapok óta ráadásul szabadtéri (féle)... 🤭 a nagy flow és katarzis ugyan elmaradt, de voltak fontos és jó részek is. Amúgy keményen elgondolkoztatott és eszembe juttatott pár dolgot, pont egy mai telefon kapcsán is, és hogy pl.én miért maradtam inkább egyedül, miért nem törekedtem arra, hogy másként alakuljon, stb stb... több felesleges rész is volt sajnos benne... Kern Andrást nagyon rég láttam, neki kifejezetten örültem, érdekes karaktere van, az a bizonyos keveset beszél, de akkor... típusú hallgatag férj. Hernádi és még többen is nem annyira győztek meg, nem történt meg a színpadi "levés-vanás"... 

Nem teszek különbségek a fonalas, anyagos és egyéb hobby boltok között (és a virágost is ide számítom), tehát... :) 

 Tegnap erre vitt az utam, készültek a 6-os misére tárt ajtókkal, orgonaszóval. Szép emlékek fűznek ehhez a templomhoz, bementem kicsit imádkozni, a misét sajnos nem tudtam megvárni, mert már késésben voltam Erzsébetről, és még utána este is vártak rám dolgok, de jól esett. Hálás voltam, hogy be tudtam menni.

 Tegnapelőtti fotó, épp az Optikába siettem. Ezer éve nem jártam erre, Mikszáth úr mögötti épületben is dolgoztam a mentálos időkben. Abból az időből talán az ottani irodánkat szerettem legjobban.

 Pici időt szakítottam hétvégén műhelymunkára, némelyik ajándék lesz, némelyik a családban marad. :) Ebből ... és ebből: ők születtek. :) 

 Amióta újra előfordulók az én kis falumban, nincs gond a lépésekkel... A FitBit meglehetősen lendületes üzeneteket küld azóta. :)

 Bögötén ilyen is van/lesz. :) Van egyébként egy srác és a húga, nagyon jó országos eredményeket (és hírnevet)hoznak rendszeresen.

 A múltheti, évadzáró Mi kis falunk epizódot kifejezetten ajánlom visszanézésre, a 31. perctől különösen. Gondolom, hogy a Jászai-díjat nem épp ezért adják, de a produkció az produkció és nálam napokra dallamtapadást hozott, nem is tudom milyen régóta nem hallottam már ezt a remekművet. #nóta

 Vannak napok (meglehetősen kevés ilyet tudok), amikor kifejezetten sajnálom, hogy már nem EMMI-s vagyok és főleg nem a KULT-ÁT-on dolgozom. ;) Erő, megtiszteltetés, hála és boldogság (és még mennyi minden) van azokban a kézfogásokban, emitt pedig mérhetetlen büszkeség. Emlékszem az útra a MEstes legelső haknitól a Nagyvárosi fényekig, és ami azon túl IS van, ami ehhez a díjhoz vezetett. 🙏🤗💝 Átadták végre a Jászai-díjakat a Vigadóban. https://www.facebook.com/photo?fbid=339655844187012&set=pcb.339655864187010

 

Hah, nyertem egy szép kiadványt! 🤗😊 Egyik nap láttam meg a felhívást a Praktika oldalán. Kicsit bizonytalankodtam, mert a bögötei kerttel akartam volna nevezni, de arra már nem lett volna idő. Így a telefonomról elküldtem az ablakom egyik szépséget, hiszen az a 2,5 virágláda a 11 virágjával nekem jelent annyit, mint másnak akár hektárnyi sem. 🙏  #hálásvagyok

Gyűjtöttem ezt-azt a napokban,  bízom benne, hogy rendben meglesz minden. Egyik-másik jegyet már újra kellett venni, némelyikre pedig már sokat vártam. 🎭🙏

  Ma Gréti névnap is van :) - és egyéb ünnep is, a szívemnek-kezemnek az egyik legkedvesebb. :) Hétvégén bízom benne, hogy ki tudom nyitni a bögötei műhelyt is tudok készíteni valamit, már nagyon jól esne. "A kézművesség világnapját először a perzsák vezették be, eleinte saját nemzeti ünnepként, majd később használva a World Handicrafts Day megnevezést, anélkül azonban, hogy a nemzetközi sajtóban és szakmai szervezeteknél ez visszhangra talált volna és nemzetközi szintű mozgalomá nőtte volna ki magát. 2014. október 18-án a Kézművesek Világtanácsának(wd) 50. évfordulója alkalmából az Erdélyi Kézmíves Céh indította újra a kézművesek világnapjának mozgalmát, egyrészt saját rendezvények szervezésével, másrészt egy "világra szóló" kézműves eseménynaptár segítségével igyekezve összehangolni és népszerűsíteni mindazokat a rendezvényeket amelyeket ebből az alkalomból szerveznek a földkerekség bármely szegletében. A Kézművesek Világtanácsával és más szakmai fórumokkal történő egy

 Rohan az idő, ezt még aznap ki szerettem volna tenni. Többen tudják itt, hogy mi az az OGYIK és Monspart Saroltáról is többször is írtam. Múlt héten már egy hónapja volt annak is, hogy örök nyugalomra helyezték, ebből az alkalomból civil kezdeményezés volt, hogy a gyalogló klubok, közösségek az ő emlékére gyalogolnak, ha lehetséges elhelyeznek egy-egy virágot és gyújtanak mécsest. Csodálatos megemlékezéseket lehetett látni, egészen megható volt, még mindig beleborzongok, ahogy belefutok ezekbe a történetekbe (pl. az egyik csapat írta, hogy velük Saci az x tó partján gyalogolt x éve, így ők most is odamentek és a virágokat a vízbe dobták...) Kedden mi is csatlakoztunk - hivatalból, de mégsem hivatalosan - a Margit-szigeti csapathoz, nagyon sokan voltunk, nagyon jó hangulat volt, jó volt velük. A képek megtekinthetők itt és nyugodtan lehet csatlakozni a klubhoz:  OGYIK album

 Próbál zöldülni a MÁV, már a vonatjegyemen is mindig ott van, hogy mennyivel jobban tettem, hogy nem autóba ültem... hm...

Péntek délutáni fagyi, pici pihenő és ötye Atilkánál. 

Mostani kedvencem várt az asztalomon az álmos, fáradt szerda reggel. :) 

Ma reggel a gondolaim ekörül forognak, nem mondom, hogy nincs bennem félelem az aggódás mellett. És végtelen tisztelet.🙏🙏🙏 #cikk

 

Ez valami csodálatos, a héten ebből élek. És hamarosan vissza is térek.

Egyetlen kérdésem van, lomtalanítástól lomtalanításig ilyen kacatokat gyűjtenek emberek...?

Bemutatom a vasárnap délutánomat (délelőtt vasaltam majd' másfél órát,aztán majdnem kétszer ennyit dolgoztam): Sajnos még nincs kész, de majd megmutatom, legalábbis az elejét. Scrapbook-ra ritkán szánom rá magam, mert rengeteg idő, most mégis kifejezőbbnek éreztem egy szimpla fényképalbumnál, még akkor is, ha az, aki kapja nem biztos hogy annyit forgatja majd... de az már az ő része. 😉 Későn hagytam abba, közben újabb öröm is ért, a FeriAtyás misén megint Dolhai Attila is ott volt, nagyon tisztelem ezért is (is), engem meg egy gitáros mise egész másként emel fel. Régi szerelem ez, de csak ritkán lehet benne részem. Az érdekes az, hogy amikor a hétvégi teendőket összeírtam, az is a listán volt, hogy keresni egy gitáros misét... de tegnap reggel kihúztam, mert látni lehetett,  hogy nem lesz idő elhagyni a lakást, és hát... 🙏

Nem tudok ennél szebbet, megindítóbbat egyik éven sem, nagyon szeretem (by Szabó Lőrinc) Boldog, vidám, egészséges gyermeknapot - minden napra, minden gyermeknek, csimótának, mocsótának, csemetének, babának, felnőttgyereknek! https://www.tundertanoda.hu/gyermeknap/gyermeknap

Ebből:  https://bernoblogja.blogspot.com/2021/05/hurkok.html Ez lett: 

 Pár napja jött az ötlet, hogy csináljunk gyereknapot magunknak. :) Íme képekben:  https://photos.app.goo.gl/urNtLMAtg2GGqHLy9 Kezdtünk egy cukiban, amit már szerettünk volna kipróbálni: Aztán elmentünk a kiglancolt (de még messze be nem fejezett Ligetbe), leginkább a rózsakertre vágytunk, de ennél sokkal többet kaptunk (Millennium Háza) - főleg, hogy a rózsáknak nem annyira tett jót az eddigi hűvös, de pár hét múlva csodálatos lesz: https://millenniumhaza.hu/ Vonakodtam a kiállítással kapcsolatban, mert annyira nem tűnt kívülről semmilyennek, igazából semmi nem derült ki a helyszínen, előre meg nem olvasgattuk a weblapot ilyen mélységig. De ennél jobb kiállítást én azt hiszem, hogy nagyon régen nem láttam. Lenyűgöző volt, a bal kezemben az IPad, a jobban a telefon, hogy fotózzak, közben néztem a padlótól a plafonig a kiállítást és még a falon is annyi minden volt, hogy ihaj! Az egyórás limit úgy telt el, hogy fel sem tűnt. Nagyon informatív volt, nagyon kedves vezető-teremőr volt jele

Ez a kép sok régi emléket felhozott. Igaz, hogy már nem ilyenen tanultan vakon írni, de még írógépnek lehetett nevezni. :) Anyukám gyerekkoromban még irodista volt és egy hasonló gépen ügyködhettem, mint ez itt, és annyira kicsi kezem volt, hogy arra emlékszem, hogy a mutatóujjam többször beszorult két betű közé. :) Az egyik legjobb dolog, amit megtanulhattam, olyan természetes nekem, mint a rendes írás tudása (a gyorsírás pont ilyen volt), szerettem, hogy versenyezhettem is, és a gépírás érettségi az egyik legfurább lelkiállapotú vizsgám volt. Kemény volt, próbára tevő. Igaz, hogy nem voltak tételek, de nagyon kellett tartani a tempót és kvázi nem volt szabad hibázni. Szerettem. Sok mindenre megtanított magamból. 

 

 A kártya, vagyis a kép, ami egy lehetetlen fél órára és feladatra emlékeztet. Viszont a lépcsőház lenyűgöző... :)

 Kedvenc mücheniszatmárnémeti magyar szomszédaink is hazajöttek nyárra, és az egyik beszélgetős estén ilyen csodálatosságot nyertem sorsolás útján (egyébként kicsit bunda volt, mert hárman indultunk érte, de kisült, hogy mindhárom post-it az én nevemre hallgatott), örök emlék lesz, mindig Edit nénire emlékeztet majd. A post-it segít mutatni arányában, hogy mennyire hatalmas. :)

 Hazafelé a vonaton (IC) nagyon fura útitársat kaptam, a maszkja is lógott és még furán bámult is. Nem szokott ilyen történni, tehát eleve gyanút fogok. ;) Mármint ha bámulnak. Először, amikor megláttam a bibliát az asztalon, egészen meglepődtem, hogy férfi létére a vonaton ilyen nyíltan bibliát olvas - belegondolva az is fura volt, hogy ennyire szétpakolt - a kép akkor készült, amikor összepakolt és elment a klo-ra - aztán elkezdtem vizsgálgatni félszemmel a könyveket és egyre gyanúsabb volt a démonos könyvek rongyossága, és nagyon jegyzetelt, nagyon elmélkedett és nagyon bámult. Gyorsan meggugliztam a szerzőket, akiket ki tudtam olvasni, és máris nyilvánvaló, hogy miért bámul. Messze túl voltak azon a körön, ami nálam az ökumenébe belefér és amit el tudok fogadni - pedig ez nem szűk kör... Alkalmas pillanatban szerintem téríteni akart, ezért gyorsan kerestem még egy elmaradt előadást a youtube-on és elővettem egy újfajta imakönyvféle könyvemet és vérteztem a lelkemet, hogy majd mivel

Jó volt már vonatozni, leskelődni, nézelődni a szántókon, hegyeken-dombokon át. Jót tudok bambulni, elmaradt videókat megnézni, podcast-eket hallgatni. Az ilyenkor divatos repcét direkt nem fényképeztem le :), de van ilyenkor egy másik (jóval ritkább) kedvencem, csak sajnos nem adja vissza a kép, nálunk meg nincs annyira közel, hogy mutathattam volna, de varázslatos. Bemutatom a bíbor(heré)t: Itt nagyon szépen látszik:  https://www.youtube.com/watch?v=N6OYW-oyW3M

 Kicsit elmaradt a hűvös tavasz miatt az otthoni kertünk virágzása, de találtam két abszolút kedvencet:

 Nem írtam külön, de múlt héten egy kicsit voltam szabadságon - otthon -, bármit is jelentsen ez a következő mondatok fényében. ;) Volt egy nap, ami igazán aktívra (durvára) sikerült, a fitbit számlálóm felrobbant. :) -de ott több napon is bőven huszonezer fölött lépkedtem (estére vánszorogtam) Akik nem számlálnak, nekik írom, hogy egy átlagos napon az ötezret is kihívás elérni, az egészséges a napi minimum 8-10 ezer lépés (lenne).

 Az otthoni szomszédunkban találtam ezt a csodálatosan tökéletes madárfészket szemmagasságban a nagyon szúrós tűztövis bokorban:

 A mostani legkedvencebb reklámom:  https://fb.watch/5OfIc5ZElP/ Nagyon jó lett, egy a gond, kicsit mindig elszorul a szívem, hogy bár így lehetett volna megélni a szabadulást...

Remek rövid előadás András atyától, nem hívőknek is. #ittazideje felnőni

7 hónap és 10 nap után újra a vonaton... azóta szerintem a pályaudvar környékén sem jártam. Szerda létére elég sokan vannak, én valakinek a helyén ülök, mert az én fülkémben egy vasutas közölte, hogy az szolgálati hely... hát, mit lehet tenni, a dolgok nem változnak. ... elég lenne csak felárazni az IC-t, kár a helyjeggyel vacakolni. (később félúton kiderült,  hogy nem jól számozták a kocsikat, tehát nem is az IC részén ülök, hanem a gyorsvonatin, és még nem is egyedül.)

https://fb.watch/5zR_UBPm7t/ Dolhánál vettem észre tegnap egy felhívást, korábban nem annyira követtem, figyeltem ezt. Eszembe sem jutott, hogy jelölt, azt hittem, fellépő lesz a gálán. Regisztráltam, de eleve későn értem haza már megint, így aztán 7-kor el sem indítottam. Aztán mivel a mai tanítványom nem volt elérhető, még dolgoznom is kellett, mégis elindítottam és közben vasaltam is. Épp jókor kapcsoltam oda, mert jött egy kategória, amiben egyszercsak ismerős nevet hallok, mint jelölt. A másik két jelölt nagyon erős volt, nem gondoltam, hogy nem abból nyer valamelyik. Hát, bizony Dolhai Attila nyerte  Közéleti példakép díjat. Nagyon tartalmas volt a méltatása is. Végül a gálát meg nem is közvetítették, azt hiszem. http://ferfiakklubja.hu/shop/granitoroszlan-online-gala?utm_source=fb&utm_medium=ph&fbclid=IwAR2jo5fXo-htIiKTAwrw9AzdLVv_jmZ74vdcX7HwSWWvb12TJXKgk1kWIao

 Hm, ennek nagyon örülök! :) Igaz, hogy egy csomó hasonlóval (is) lemaradásban vagyok, de erre majd igyekszem rákészülni, már regisztráltam. https://www.nyitottakademia.hu/belsobiztonsag?fbclid=IwAR209LPfGcx1UljxJL-Btz0TOxn2Oo7vKdFqSq14VmMoaQAZxWr4l41h-58 16 kitűnő lélektani szakemberrel beszélgetünk arról, hogy nehéz időszakokban mi mindent tehetünk saját belső békénkért, biztonságérzetünkért és egyensúlyunkért, ami rajtunk múlik, és nem a körülményeken. A gazdag, változatos és színvonalas program azonban csupán egy része annak, amivel készülünk a számotokra. Az online rendezvényen fedjük fel először, hogy mivel foglalkoztunk a színfalak mögött az elmúlt egy év során, amiben nemcsak stábunk és a program 16 szereplője, de még számos neves szakember vett részt…  A kétnapos program teljesen ingyenes, de regisztrációköteles. forrás:  https://www.facebook.com/nyitottakademia/photos/a.179542955401946/4111493792206823/