berno

Az egyik kedvenc kirakatom. Egyszer nekem is lesz ilyenem.

Az Ikea teljes díszben és mennyi cukiság.... ahhh...

Minden hétről úgy érzem mostanában, hogy ennél rosszabb már nem lehet munkailag, terhelésileg, azonban mégis mindig van új a nap alatt. Viszont történnek jók is. A Müpa+ hűségprogram megint egy csodával lepett meg, évadnyitó ingyenes előadásra hívott. Megint olyan esemény volt ez, amit magamtól nem választottam volna, viszont igyekszem minden hasonlót kihasználni.

Többeknek már jeleztem, hogy mostanában ha gyorsan akarnaka elérni, vagy gyors reakció kell, akkor arra ne a messengert, facebook-ot válasszák, mert nyilvánvaló okból a telefonszámla-mobilnet csomag csökkentése mellett kellett döntenem. Sajnálom, mert sok egyszerűséget hozott az életembe, két rohanás között is lehetett mesélni, intézni, megosztani. Persze a jót könnyű hamar megszokni, most így máris tudatosabb sok minden (bár még szokni kell), és érzékelem, hogy a kevés szabadidőmből mennyit nyomkodtam el... Köszi a türelmet és plusz odafigyelést.

A hétvége a tanulásé volt és még mindig szülinap, mert hogy ajándék volt. Bővebben itt, ha valakit érdekelne (tényleg nagyon hasznos volt, igazi tanulás és felismerés-megismerés): www.angolhetvege.com Egy iskolában volt, ahol nem szokványos iskolai cuccokra leltem:

Bár nem annyira szeretem az ilyesmi írásokat - mert leírva durvábbnak tűnik, mint amikor csak beszédben 'vastagagabban' beszélünk, pusztán attól is, hogy ott nőttünk föl, a hangképzés nálunk oda izmosodott, ahova -  mégis megosztom. https://wmn.hu/zizi/51488-vazs-megye-vazsvar-ott-terem-a-legvar--mennyire-ismered-a-vas-megyei-dialektust--wmn-kviz?fbclid=IwAR21X1HWcOMa56WRgGDwPpGH3UzswNUcM0vHLk4YYNNlG83gaLnk32MUEwU Nekem a mai napig könnyebb vazsmegyésen beszélni, főleg otthon vagy az otthoniak környezetében vagy amikor már nagyon fáradt vagyok. Jól esik nem koncentrálni, nem kifejezetten válogatni, hogy most helyes vagy nem helyes. Ez is a szabadság egy útja. És ha többen azt mondanák, hogy hozzám szótár kell, hát menjen el Bögötére nyaralni anyukám nyári táborába. :) Néha még mi is visszakérdezünk vagy meglepődünk, de mindig ülnek a szavak. :)

Ez mekkora ötlet! https://welovebudapest.com/2019/10/07/hiv-az-erdo-eletre-kelt-orkeny-egypercese-a-pilisi-erdoben-egy-verselo-telefont-allitottak-fel/?fbclid=IwAR1B6GhVH3QkSv_CA6uQw2_1lDEHtZdg1JHmjrvSsaltf_WDKpstEtv8AIQ

Hónapok után végre eljutottam,hogy két elég fontos ügyet  elintézzek. Igaz,hogy egyiket sem tudtam úgy elintézni,ahogy szerettem volna,  de legalább mindkét esetben jókedvű és mosolygós szépszemű ült velem szemben.

Hihetetlenül feszültséggel teli nap volt,így amikor elhagytam a dolgozót ólomlábakon jártam,akkor kezdett kijönni rajtam. Nem akartam hazahozni és cipelni ezt a sok negatív dolgot, így sétáltam egy nagyot,csak miattam.Jó ötlet volt. 🤗🙏🍁🌺

https://www.koszonom365.hu/ Te kinek küldenél egy nagy köszi-t?! :) https://www.koszonom365.hu/kartya.php 

Egyik másik nap legalább szép helyeken telik-múlik. :)

A keddi munkanap egy szelete...

A mentálos évek - 13 - alatt többféle munkaköröm is volt, aminek szerintem annyi év alatt van értelme és bár az egyiket kifejezetten nehéz volt letenni, mégis utólag azt látom, hogy nagyon rendben volt, mert nagyon sokat tanultam. Nagy énfejlődés volt minden értelemben és mindennel kapcsolatban. Megtanultam, megértettem a saját működésemet, megismertem a saját erősségeimet, gyengeségeimet - amihez persze kellett a 250 óra pszichodráma is. Tudom, hogy melyik fajta kollégával érzem jól magam, melyikkel tudok jól együtt dolgozni. Annak az időszaknak az utolsó kb hét évében tanultam/éreztem meg, milyen amikor embernek padtársa van. Akivel többet vagy mint igazából bárkivel és aki olyan arcodat is látja, amit senki. Hát, ez ilyen. :) Vannak jobb és kevésbé jobb napok, meg persze vannak az igazán jó napok is. Az angliai időszakban kifejezetten hiányzott, hogy nincs munkahelyem, ahova el lehet menni és ahonnan haza lehet menni és nincsenek kollégák akikkel azt is meg lehet vitatni, hogy az

http://kaposvar.imami.hu/orszagos-hirek-kirandul-csalad/setald-korbe-balatont-oktoberben-lesz-balaton-camino?fbclid=IwAR0IQCVUTXsDDYF-6O0vnOjW29fG2-xSTn4p7c5aVH-iTUEaFh1DOBdhqhY

https://youtu.be/11-J2H534Ls A másik kedvenc dalom lett

Lassan véget ér a 39-es ünnepi sorozat, ma kaptam meg Őt, saját kérés volt. Egy örökölt deszkám volt,ami már picit rozoga volt kicsi is, de egy évig hűen szolgált. 😉 És igen,akkora szinte mint én. 😍

Ez a produkció és ez a négyes az egyik legjobb volt sok évvel ezelőtt. Mára mindkét férfiember nagyon hiányzik a színpadról, de Emlékek...

Olyan édesek együtt, friss zöld leveleik egyre jobban összefonódnak. :)

Még mindig a szülinapomnál tartok, ami tök jó, és nehéz időkben igazi  kincsek a hónapokkal előre megvásároltak színházjegyek, most épp a mai. Nagyon nehéz és agyzsibbasztó, lélekölő hetem volt, ott volt a fejemben, hogy színházjegyem van, de nem voltam tele izgalommal, inkább kicsit féltem, hogy vajon mi lesz az előadással és azt is tudtam előre, hogy nem Dolhával látjuk (márcsak Gubik P-t akartam elkerülni). Nem olvastam utána és nem akartam a zenéjét sem meghallgatni. Valamiért annyi rémlett, hogy nyista happy end és van egy szép nagy dal, de az nagyon sírós. Így indultam neki, hogy hát jó, 'Egyszer' megnézzük. Most pedig megnéztem, hogy mit írtam eddig a Once-ról az elmúlt években és jót röhögtem saját magamon. Linkelek, ha valakinek van kedve olvasni :) Idén májusban tudtuk meg, hogy lesz a Once:  https://bernoblogja.blogspot.com/2019/05/once.html Egy öt évvel ezelőtti poszt, amikor láttam a kinti előadást (jó dolog ez a blog, mert már egy csomó mindenre nem is

- mint én. 😀 Tegnap a fitbit már írt, hogy mindjárt lemerül, picit töltöttem is bent, de valami nem sikerülhetett, mert ma reggelre lemerült. Mivel időre kell mennem ma és nem kellene elkésni, gondoltam van annyi órám, valamelyik jó lesz... Aha... :) Ráadásul szerintem ez nem is az összes ...

Ne mondj le semmiről: mert ki amiről lemondott, abban elszáradt. De kívánságaid rabja se légy.  Weöres Sándor

Ami nálunk nincs a kertben, az szerintem nem is létezik. :) TÖK sokféle mindenség van, a tökök kifejezetten sokan vannak és nagyra is nőnek - egyik évben (nem találom a képet és az oklevelet) apukám volt a falu legtökösebb gazdája :) Falunap vagy hasonló valami volt és kapott oklevelet erről. Tényleg baromi nagy volt az a tök, alig bírta elvinni még autóval is :)

Ma késő este két dologra vágytam igazán, egy kis finomságra és egy kis törődésre... Aztán megtaláltam a szeretetkalácsot, a 2:1 megoldást. Majd zörgetett (nesze neked kalács és szeretet) a szomszéd néni 8 után, hogy már annyit keresett - dolgoztam -, de tegnap is - minden nap dolgozom és nem délután 1-ig, de tegnap látta a fényt is a fürdőben - khm, mit is mondtam az egymás szájában lakásról? ... a lényeg, hogy már nála is van beázás - mondtam, tudom, három hónapja... de nem szóltam - dehogynem, már az első pöttynél még júliusban. Az igazság az, hogy már tényleg kevésbé érdekel, az ember tényleg mindenhez hozzá tud (?) szokni, az első két alkalomnál még agybajt kaptam, aztán megtanultam nem fölfelé nézni... A kalács viszont finom. :)

Úgy hívják, zsenialitás. :)

Muszáj hinni a jóban, akárhová is sodor az élet, hisz épp ez tesz minket azzá, aminek születtünk. A. O. Esther

Úgy volt,hogy ma korán elalszom,de nem megy,10 hónapja volt a kórházi nagy bemutatóm,és valahogy most nagyon élénken bennem él megint, a hegem még mindig szép és még mindig sok mindent eszembe juttat,főleg azokat amiket akkor negfogadtam és nem mindig sikerül tartani. Így kezdem én az újabb munkás hetet.

Ezt el is felejtettem... egyik nap beugrottam a pepco-ba és a kik-be, hogy hátha találok valami továbbhasznosítható őszi dekorációt... hát,az elsőben legalább volt 2 tökfaragó készlet, utóbbiban csak ő (bár nagyon cuki) és hasonló téma volt... Tegnap aztán már ilyet is láttam...

https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-hirek/2019/09/19/a-szinhaz-magia-szellemi-elmozdulas-nyilvanos-macsai-pal-igazgatoi-palyazata/

Nagyon-nagyon gazdag és kedves szülinapom volt egész nap sok édes és szeretgetős meglepivel,köszöntéssel és ajándékkal. KÖSZÖNÖM mindenkinek,aki ebben benne volt és velem akart lenni. Este még volt vacsi (országtortával) és szülinapi színház. Ennek utóbbinak régi hagyománya van,évekig (mit évekig,szinte már évtizedeken át) mindig úgy volt,hogy színházban voltam ilyenkor. Idén majdnem nem jött össze,de aztán mégis egy számomra kedvező megváltoztatott szereposztással. Igaz,hogy csúnyán belevariáltak felújítás címén,de láttuk Borbély Ricsit nagy szerepben és most büszkén dagadozik a keblünk. Érdemes figyelni őt,mindig arra gondolok amikor látom,hogy beragyogja a színpadot,szószerint... csodálatos megtapasztalás. Fantasztikus,hogy jó 5-10 évente kerülnek elő tehetségek, így biztosítva lesz számomra az aktív idősödés és a generációk közötti együttműködés is... 😍😁🤣🤗

Áradnak a kedves üzenetek és a kedves ajándékok. :) Köszönöm :)

Röviden összefoglalnám az új év célkitűzéseit... :) Isten éltessen bernoka sokáig :)

Amikor Grecsót hallom-látom-olvasom a falusi élettel kapcsolatban, úgy érzem, hogy pont így gondolom, pont ezt érzem, de sosem tudtam volna (így) leírni. Grecsó Krisztián 1 órája · Móricz mindig azt mondta, hogy élete első tíz évében több dolog történt vele, mint azokban a meztelen évtizedekben, melyek aztán csak sorban álltak, mélán, és ő tulajdonképpen abból élt, hogy akkor, ott, a szülőfalujában (Csécsén), a világ közepén, azt hitte, hogy minden először van. Hát igenis, minden először van, és a világnak elképesztően sok közepe van, lehet egy mecseki makadámút, egy tirpák bokortanya, egy külvárosi kerület, és persze egy alföldi falu is: Szegvár. # szegvár # miértvágtákkiamikorszegvárrólmesélünk # grecsófivárek https://index.hu/video/2019/09/17/grecso_krisztian_zoltan_szegvar_mi_videkunk_csongrad/?fbclid=IwAR0VL4YQkMxGofJkgl8lcB8spRa7jpNiUC2EABZiu7E-VhF5-OR2o3yYIQY

Nem hiszem, hogy ez teljesen rám húzható, mert azért voltak ebből megvalósult pillanatok és gyönyörű megerősítések, mégis megosztom itt is, nemcsak a verses blogban, mert tartsuk ezt mind szem előtt. Vigyázzunk és segítsünk egymáson, egymásnak. Ma találkoztam vele, estefelé, amikor már épp érleltem a 38-as lezáró posztomat. Különös napom volt úgy is, mert bár a reggelt névnapozással kezdtük, hamar átfordult már szülinapba, jött az első ajándékom, aztán a közös ebéd - ami durva tortázásba fordult :) - képet majd később, csak nekem még nincs - aztán mielőtt eljöttem, életemben először elfogadtam, hogy valaki kártyát vessen e jeles alkalomból... Aztán estefelé már elindult a facebook-falon a köszöntés, amit tudjátok, hogy épp hogy csak használok... Mégis - ez most egy ilyen szülinap és még nincs vége, sőt még csak most kezdődik... :) V alakinek bele kellett volna néznie a gyönyörű szemeidbe, amikor megszülettél, és elmondani neked, akkor, abban a pillanatban, hogy mekkora hozzájáru

Úgy volt ... hogy a 38 egy remek év lesz... Ma vagyok utoljára 38, ennyi már nem leszek újra - szerencsére. Nem volt egy túl jó év, sok nehézséggel, sok lemondással járt (ez is)... Most mégis szeretettel és hálával gondolok a 38-ra, mert voltak örömteli dolgok is - fura, de a túlélt pocak-lyuggatást is idesorolom, mert ha erre gondolok, mindig elönt a hála, hiszen nem lehetek más, csak hálás - sok mindenért és sok mindenkiért, azért, hogy várhatom a 39-est... Örömteli a jelenleg szintén sok nehézséggel járó átmenetileg birtokba vett 27 m2. Sokszor úgy érzem, hogy beleszakadok az ezzel járó terhekbe, de mégis jó egyedül lenni itt, a sok nehéz nap után hazajönni és betenni az ajtót és jól bezárni mindent, hogy minden kívül maradjon, amit nem akarok beengedni... Újra lehetőségem volt eljutni jó koncertekre, jó színházi előadásokra, újra mehettem jó helyekre, újra tanulhattam kicsit. Újra találkozhattam a Mucikákkal - és itt megint eszembe jutnak a nehézségek is, a távolság, a n

A MI kis falunk polgármestere:

Néha ilyen is előfordul :)

Ne feledjétek, hogy egyre bővül a verses-idézetes blog kínálata is. Még mindig elmaradásban vagyok a rendezkedéssel, de azért gyűjtögetek. :) https://bernoversek.blogspot.com/

Amikor nemcsak az ajándék számít, hanem úgy együtt és maga az ünnep is, és az ajándékkísérő egyben könyvjelző is:

Cukipofi hivatali arcok :)

Ez lesz az új mottó: Merni kell! Ezen múlik minden! Ha belül félünk is néha egy kicsit, ha nem is hiszünk egészen abban, hogy sikerülni fog, akkor is merni kell! Különben elveszünk. Wass Albert

Hónapokkal ezelőtt lefoglalódott a tegnapi nap a naptáramban és egészen tegnap reggelig nem tudtam, hogy hol töltöm a napot. :) Ezúton is köszönöm az élményes, kirándulós ajándékot. :) Ez az út is már listán volt, sőt anyukám is akarta (ez még szervezés alatt és otthonról nem is lesz messze - onnan nincs 100 km se), ezért közben már nézegettem, de mindig odébb tolódott. Az orchideáknál kezdtünk és bár kicsit meglepő volt az erős üzleti érdek előnybe helyezése, mégiscsak szemet, lelket gyönyörködtető a rengeteg szépséges virág. Utána egy tanyán volt az ebédünk, egészen szívet melengető és gyengítő volt a szlovéniai magyar gazda vendégszeretete és magyartudat megélése, és a rádió még NS dalát is adja! :) (Isteni kukorica málé házi lekvárral) Utána mentünk az energiapontokhoz, egy gyönyörű mesebeli erdőbe. A képek itt nem lettek túl jók az erdei sejtelmes fények és a pára miatt. Két cikk a két helyről: https://kirandulo.reblog.hu/pici-faluban-elvarazsolt-erdo-es-2-mill

A hűségkártyák és a 'sarki' bevásárlóközpont közös ajándéka (persze nem egészen), de mégiscsak és egy 20 %-os kupon mellett nem lehetett elmenni. Viszont még mindig van két könyv, amit ötletnek megosztanék, ha valaki valamelyikkel szeretne meglepni :) és egy szülinapi kérés, idén ha valaki csokit szeretne nekem vagy egyéb édességet, kérnék inkább egy kaparós sorsjegyet, hátha megjön a nagy lehetőség a nagy álomhoz. :) köszönöm :)

A napokban lesz 8 éve, hogy a Sámuelekkel Portugáliában voltam, erre emlékeztetett reggel a Facebook. idemásolom az algarve-i képek elérését:  https://photos.google.com/album/AF1QipOFJZfeL-UAuXhYXFL8xDwlRoVI8Bz2YT2B7oXu?key=CK22hPCYmf-tWw

Tudjátok, hogy azt szeretem, hogy saját magammal lakhatok a kacatjaimmal, de az egymásszájában élést kevésbé... Közben meg sokszor eszembe jut a Szomszédok, nem hiába, ugyanolyan lakásajtók vannak még mindig :), de nincsenek egymást segítő szomszédok, sem rendes Bőhm bácsi vagy Kutya Úr. Nincs közösségi szoba, sem olvasó szoba ;) Van viszont egy rusnya kis bejárat és egy egyedül sínylődő asztal az önkormányzati emberekkel. Ezért Berni azt találta ki mostanában, hogy miután hazaviszem a friss Nők Lapját anyukámnak és hozok vissza régit, miután kiolvastam, leteszem a kis rusnyára. Ez volt a második eset, ez még ott van, de a múltkor lap rögtön gazdára lelt.

Ezt az évforduló óta ki akartam már tenni, de mindig elmaradt. Bögötén ilyen is volt. Ott voltam. :)