berno

Kibontottam a kintről kapott ajándékomat, konkrétan nem térek észhez. 😀🎁🌲🇬🇧

Tegnap kaptam egy e-mailt, hogy Matthew Fitbit-barátkozni szeretne velem... ez csak egyetlen embert és egyetlen dolgot jelenthetett: legkisebb keresztgyerekem karácsonyra fitbit-et kapott (amilyen az én órám is). Azóta 3 üzenetet kaptam tőle,abból 2-ben azon aggódik,hogy vagyok... ❤

https://youtu.be/DCUmmf4Epqo

Minden szívből szóló karácsonyi énekben, a kandalló ropogásában és melegében,Az ünnepi ebéd közben, A beszélgetésben és nevetésben, Minden képeslapban amit egy barát, vagy a család küldött, Minden, amit ebből meghallunk, és ami elgondolkodtat bennünket, az maga a szeretet. Noreen Braman

Egyik nap nagyon fölhúztam magam, amikor kvázi egy karton (6×1.5 l) ásványvíz áráért kellett vegyek egy fél literest... De a kórházi buli miatt még mindig nagyon kell ügyelnem a folyadékbevitelre, így muszáj volt megvenni. DE a zóta nem vagyok hajlandó vizet venni, tehát előkerült a vizes flakonom, és a legújabb köhögés miatt a teás bödön is. És óvom a természetet is, ugye? 😉🌲

Tegnap volt a kórházi premierem első hónapfordulója. 🙂👼🤗🏨

Igen, vala­hogy így van: ott­hon az, ahova haza­térsz. Ahol valaki vár este. Ahol isme­red a fal kopá­sait, a sző­nyeg folt­jait, a búto­rok apró nyi­kor­gá­sait. Ahol úgy fek­szel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipi­he­ned magad. Kipi­he­ned az éle­tet, az embe­re­ket, min­dent. Ahol ott­hon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagy­tok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagy­tok ebben, hogy haza tér­tek, ami­kor este haza­tér­tek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egé­szen egy­szerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, ami­ben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami mele­get ad. És hogy ebben a körü­löt­tem lévő szé­les, nagy és fur­csa világ­ban ez a kis hely nem ide­gen és ma az enyém. Jól érzem maga­mat benne, ha kiné­zek az abla­kon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejö­vök, meg­le­lem azo­kat, akik még hoz­zám tartoznak. Ez az otthon. Min­de

A Müpa meghívta a hűséges nézőit ünnepelni. 🌲🎁🙂🤗👼 Igazi varázslat, igazi kedvesség volt az egész. Teljesen lenyűgözött az előadás.

Meg fogom ünnepelni a karácsonyt szívemben, és iparkodom egész esztendőben ünnepelni. Élni akarok a Múltban, a Jelenben és a Jövőben. Versengjen bennem ennek a háromnak a szelleme. Charles Dickens

Szükségünk van a csend időszakaira, amikor visszavonulhatunk a zajtól, amikor támaszt találhat unk. Szilárd támaszt. Ezek szent idők, amelyekben épnek és egésznek élhetjük meg magunkat. Van akit a természet ajándékoz meg új erővel. Isten lelke az, ami éppen a természetben bizonyul mérhetetlennek, teremtésében megsejtünk valamit az élet kimeríthetetlen bőségéből. A természet gyógyító számunkra, mert gyermekkorunk fontos élményeivel hoz érintkezésbe. A természet meghívás, hogy újra és újra igyunk a forrásból. Este különösen nagy a vágyakozás a visszavonulásra. Esti szertartásként keresztbe teheted mellkasodon kezed. Képzeld el, hogy bezárod a bensődbe nyíló ajtókat, és most egyedül vagy Istennel. A keresztbe tett kézzel véded a belső teret, amelyben Isten lakik benned. Ott bent, lelked mélyén kimeríthetetlen forrás árad. Bár napközben sokat adtál, nem vesztegetted el energiáidat. A forrás továbbra is buzog, mert Isteni és a következő nap is rendelkezésre áll. E megállás nélkül a forr

Nagyon találó ajándékot kaptam egyik nap... bőrönd, ami persely... 😁🎁

Aki rendelt idén hópihét, ilyen szépen vihette haza... ❄🤗

😉

Nagyon-nagyon jó koncert volt, nagyon- nagyon jó ajándék volt! 🌲🎁🤗👼

Az élet újabb és újabb ajándékokat akar adni nekünk; másokat, mint amiket tegnap adott. Assisi Szent Ferenc mondta: 'Ami korában édesnek tűnt, keserűvé vált a számban, s ami keserű volt, megédesedett'. Újból és újból becsukódik mögöttünk egy ajtó, de előttünk kinyílik egy másik. Nagy baj, ha valaki hátrafordulva nyűgösen rángatja a bezáródott ajtó kilincsét, és nem lép tovább. Böjte Csaba

Figyeld a körülötted lévő világot csillogó szemekkel, mert a legnagyobb titkok mindig a legvalószínűtlenebb helyeken vannak elrejtve. Azok, akik nem hisznek a csodákban, soha nem is találnak rá. Roald Dahl

Másokért élünk, és másokkal élünk, de ennek határa van. Mert önmagunkkal is élünk. Van, amit csak egyedül, magaddal tudsz megoldani. És, ha ezt nem bírod megtenni, vagy nem hagysz rá időt, és túl sokat forogsz az emberek között, eljön az a pillanat, amikor a szervezeted védekezni kezd mások ellen. Müller Péter

Amikor kisüt a Nap benned, amikor megjön az életkedved, amikor a legnagyobb bajod sem baj - ez mind angyali segítség! Nem ő adja, kívülről, hanem felhozza belőled, mert ismer. És tudja, hogy lelked legmélyén mindig derű van. Müller Péter

A csodák akkor kezdenek felbukkanni az életedben, mikor legalább annyi energiát szentelsz az álmaidnak, mint amennyit a félelmeidnek szoktál. Richard Wilkins

Mutatom, hogy kell ötvözni a különböző népi elemeket a spórolással és az emlékőrzéssel. Még tavaly ősszel turkáltam ezeket a négyzetes elemeket az egyik hobby boltban. Tudtam, hogy remek szezonális diszpárnák lesznek egyszer... de tavaly nem volt igazán hova dekorálni, aztán idén eljött az ő idejük. A lábadozás és bevétel híján nem vehettem anyagot, de aztán otthon megoldottuk. Még a mamámtól kapott anyukám vagy 40 éve házi szőttes függönyt a konyhába, ő (mamám) meg varrt rá rojtot. A függönyt már ezer éve nem használtuk, lett belőle 4 huzat, rojt maradt, a paneleket fölvarrtam, íme az új párnáim. 🙂🤗

Vajon ki lesz oly szerencsés, hogy karácsonyra kap #byskberno#t? 🙂😉🎁🌲❄

Így (is) várt valaki tegnap bent. :)

Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj. Mert az ember sehová nyugodtabban, zavartalanabbul vissza nem vonulhat, mint saját lelkébe, különösen, ha olyan a belső világa, hogy beletekintve azonnal teljes békesség tölti el. A békesség pedig azonos a lélek harmóniájával. Ne vond tehát meg önmagadtól egyetlen esetben sem ezt a visszavonulást, s újhodj meg lélekben. Marcus Aurelius

Nem is indulhatott volna jobban a szombati munkanapom. ❄😊 Tiszta lappal, hófehéren. Az én döntésem volt gyakorlatilag, hogy mikor állok vissza, és cseppet sem bánom így szombat reggel, hogy munkába kell menni. Hálás vagyok - élen a sebészemnek -, hogy minden rendben ment, és hogy ilyen cifra eset után is jól regenerálódom, képes vagyok dolgozni, mégha extra körültekintéssel is.

Első havas reggel kisPöttyösben ❄❤

Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk. Marcel Proust

Nézz vissza megbocsátással, előre reménnyel, lefelé együttérzéssel, és felfelé hálával. Zig Ziglar

Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. Babits Mihály

Amit az ünnep előtt adsz az ünnepre, az jobban gyarapít téged, mint amit az ünnep egyszeri alkalommal képes lesz neked nyújtani. Antoine De Saint-Exupéry

Anyagi nehézség ide vagy oda, de kb 3 éve rendszeres Bátor tábor-támogató vagyok (-anyagilag... amúgy már régebbi,  15 éve voltam először cimbora). Egészen jelképes az összeg. Havi egy db ezres. Nekem egy menzás ebéd vagy egy magazin vagy fél színházi csillárjegy, stb... vannak nagyon nehéz időszakaim, de ezt nem állítottam le. Az előbb felhívtak, hogy megköszönjék a rendszeres segítségemet. Eddigi támogatásom egy kisgyerek teljes egyheti táborozását tette lehetővé - az 1600-ból... Jót beszélgettünk és megint muszáj volt hozzátennem, hogy fantasztikus, hogy már ennyi pici-nagy táborozót tudnak fogadni, DE bár ne lenne rá szükség... és bizony, valóban, évről-évre egyre többen vannak a várólistán.  Vigyázzunk jobban magunkra, hogy a picik is egészségesebbek lehessenek...! 🧗‍♀️🤹‍♀️🤸‍♂️🏇🎁❤

Az újra kezdett életemben új utakat járok be, hogy kerüljem, vagy legalább minimalizáljam a lépcsőket, így aztán ilyen mosolyrafakasztó dolgokat találok. Már régi cucc ez, többször találkoztam vele a neten, mégis megörültem neki.

Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet. Wass Albert

Jól esett bemenni ma délután, nyugdíjas búcsúztatót ültünk az egyszem férfikollegánknak. Hálás vagyok ezért a csapatért,nagyon körbevettek,  megszeretgettek, mindenki aggódott. ❤

Hiányzik a csend, ami minden mögött van, hiányzik a távolság és az idő lassú ballagása, hiányoznak a hajnalok és az esték, hiányoznak a vasárnapok és a hétköznapok, hiányzik az egész rét - mert hiányzik az emberekből s a világból a béke. Fekete István

Az van, hogy tíz poszt (márcsak 9) és meglesz a 6000. bejegyzés! :) Van valami blogos kívánságotok? :)

https://youtu.be/Icx7hBWeULM

Mindennek adjuk meg, ami neki jár. A szemnek a látványt, a fülnek a muzsikát, a gondolatoknak a szárnyalást, a testnek a felüdülést, az igazságnak az elismerést, barátnak a barátot, az embernek a megbecsülést. Tatiosz

Berni ma délelőtt másik játékkal játszik. 😆😉🎅🌲🎁👼

Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel. Márai Sándor

Mindig van okunk egy ajándékra... Ha más nem, önmagában az, hogy élünk. Élünk és szerethetünk. Hogy mosolyoghatunk. Hogy lehet egy szép történetünk. Hogy lehet múltunk, lehet jövőnk. Hogy egymás szemébe nézhetünk. Hogy adhatunk. Mindent. Akár az egész világot. Hiszen az emberben ott van az egész világ. Benned is. Ha magadat adod - az egész világot adod. Csak ki kell választanod azt, amit ma adni akarsz. A világot. Csomagold be szeretettel, és helyezd el az ajtó elé. És várj. Ajándékod, ha szeretettel adtad, célba ér. És ajándékodnak bármikor örül, aki kapja. Mert mindig van alkalom az ajándékra. Csitáry-Hock Tamás: Mosolyhíd

Boldog Mikut mindenkinek, igazi téli reggelre ébredtünk. Pár napig újra erzsébeti vagyok, de hoztam a kis játékaimat is (erről később még posztolok). 😆

Hinni kell... Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul. Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás, felemelkedés... Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet, hit, a cselekedet megvalósulás. Tatiosz  Hinni kell...

8. napja az életem, testem, gondolatom része az ilyen tapasz... egyszerre mindig három... azt ki sem számolom,hogy hány színházjegy árát ragasztgattam magamra... 😁🎭 Hogy miért gondolom, hogy ez aztán fixen mindent megtart a varraton is túl, azt nem tudom. 😁😆 Tegnap feloldoztak a tapaszolás alól, de azért én nem engedem el ilyen könnyen a dolgokat, úgyhogy a kórházban is visszakértem a tapaszaimat. 😀😆 Most épp egy sincs rajtam, az előbb tanulmányoztam a legnagyobb vágásomat, még mindig elámulok ezen az egészen. Hogy történt, hogy hogy volt?! Azt mondta a dokim, hogy hamarosan nem is fog látszani, hülye módon mégis örülnék egy halvány hegnek, mert ez az egész engem nagyon sok mindenre megtanított - főleg magammal kapcsolatban -, sok mindenen elgondolkoztatott, és szívesen emlékszem vissza arra az első kb egy hétre, vagy a tegnappal lezáródó időszakra, akkor is, ha azért voltak nagyon rossz és piszok nehéz óráim is. És még messze a teljes regeneráció. De vissza a tapaszhoz... e

...ha bernoka  madzagok miatt madzagolni kényszerül... Ez már a vásár része, de még van alapanyagom, és még a táppénz is tart. Kérni,rendelni már lehet (bár alig akad két egyforma), legkésőbb 16-a után szállítok, és a múltkor előzetesben küldöttekkel  együtt akkor mutatom a teljes kínálatot.

Móra Ferenc A szánkó Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót. Fenékig befagyott a patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetőről olyan vastag jégcsapok meredeztek, hogy kővel is alig bírtuk őket lehajigálni. Először a báránybőr sapkánkat vagdostuk hozzájuk, de evvel nem sokra mentünk. A fülünk megfázott, a sapka a tetőn maradt, s ami a legnagyobb baj volt: a jégcsap se esett le. Még jobban szerettünk a hóban játszani. Akkora hó volt, hogy alig látszottunk ki belőle, ástunk is benne akkora barlangokat, hogy akár a medvék királya ellakhatott volna bennük. Persze a medvének több esze volt, mint hogy hópalotában lakott volna. Nem is fagyott el se keze, se lába, mint nekünk. Legkülönb mulatság mégis csak a szánkázás volt. Szomszédunkban lakott a bíró. A bíró csináltatott a fiainak olyan szánkót, hogy annál szebb még nem volt a világon. Még most is sokszor álmodom vele így tél idején. Kőrisfából volt a talpa, diófából a karja, az ülése lószőrvánk

A mai kor emberének egyik legnagyobb feladata, hogy megtanuljon együttérzéssel és barátságosan viszonyulni önmagához. Hogy ne vegyen fel kritikus, szigorú, elítélő attitűdöt csak azért, mert gyerekkorában többnyire ezt tanulta meg, hanem kedves, türelmes, érzékeny hozzáállással közeledjen önmagához, amikor bajban van. Ahogy az egyik tanítványom mondta: 'szeretettel átkísértem magamat a nehézségeken'. Azt gondolom, ez egy gyönyörű és pontos megfogalmazás – éppen ezt kell tenn i, amikor zord idők járnak. Szimbolikusan karon fogni magunkat. Gyengéden bánni a sebeinkkel. Nem bántani, nem ostorozni magunkat. Ha már éppen nehéz az élet, fáj valami, megsebződtünk, legalább ne tetézzük ezt a szenvedést azzal, hogy bántjuk magunkat, haragszunk magunkra, berzenkedünk a sorsunk ellen, értetlenkedünk, hanem álljunk bele abba, ami éppen van. 'Most éppen vereséget szenvedtem. Most becsaptak. Most nagyon fáj a szívem. Most félek. Most ez van.' Igen, felnőttkorban gyakran újra kell tan

Ezt ma kaptam és jól esett! :) Még mindig odavagyok ezért a kis foltozott medvéért. A költözés során előkerült mind a három pizsim-hálóingem, amin Ő van, csodás vele lábadozni. Közben meg épp egy Micimacis naciban heverészek. :)

Ezek a cuki (kicsit homályos) rénszarvasok vártak ma délután  a Dél-Pesti Kórház bejáratánál, belül pedig betlehem is van. Az orvosom mindent rendben talált, fájdalommentesen és nevettetve kiszedte a varrataimat, mindent rendben talált és újra elmondta, hogy vigyázzak magamra és kíméljem magam továbbra is. ÉS!!! úgy alhatok, ahogy csak szeretnék! :) Micsoda királyság, buli lesz éccaka! 👀😇 Ez a történet lassan véget is ér, hálás vagyok az egész tudásnak és tudománynak; leginkább ennek a tettrekész sebésznek, aki nem küldött haza, nem jegelgetett, hanem eldöntötte, hogy ezt meg kell műteni. Sok mindent megtanultam az elmúlt két hétben (ma éjjel lesz két hete, hogy kezdődtek a tünetek), a legerősebb fogadalmam, hogy azon leszek, hogy ne kerüljön belém több stressz, ne nyeljek le semmit, ami nekem ártó - tehát stresszes helyzetekkel és emberekkel mostantól igyekszem nem foglalkozni. Ha szeretsz, vigyázz magadra! Szemben úszol az árral, s a világgal szembe mész.

Jó lenne, ha a toleranciát tanítanák... Ma délután egy tuskó beszólt a kórházban, mert lifttel jöttem fel az elsőre... muszáj voltam félig visszaszólni, hogy lépcsőzzön ő varratokkal... 😀

... épp elindultam varratszedésre sminkelve és kigombolt gatyában, amikor a házból kilépve ezt láttam meg rögtön: és ehhez passzol ez a cikk:   https://noklapja.nlcafe.hu/test-es-lelek/2018/12/04/14-dolog-amit-minden-nap-megtehetunk-a-mentalis-egeszsegunkert/?fbclid=IwAR1DakYGQ8F-7o4Knm-RnjkF9MnK6q6CXB6KTcPrsk7eaN0JBNFL1AzOteA

Látvány ide vagy oda, de ez is bernoság, és ez is várakozás volt, hogy elfogyjon a tíz ebből. Ma reggel beadtam az utolsót. 🤗

Ami fontos, azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra; egy pillanatra sem szabad elengedni. Egy napon valóság lesz. Popper Péter

Amikor kibontom a borítékot,amiben hazaküldték a bérletemet,és azt hiszem elsőre, hogy a papír csak csomagolás, pedig nem... az tök jó érzés ❤🌺

A reménytelenül hosszú perceket, napokat, hónapokat, éveket csak egy módon lehet túlélni: ha hiszünk abban, amire, akire várunk. S közben az idő szeretetté alakul, és a percek múlásával egyre növekszik. Csitáry-Hock Tamás

Az egyik kedvenc reklámom, tartsuk szemelőtt mind a saját gyerekeskedéseinket. :)

S azóta minden esztendőnek a vége felé az Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja hova vezet, s ezért ősszel a napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi, emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennük lévő rosszat. Wass Albert

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk. Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt

Az én decemberem, az én adventem kicsit, azaz nem kicsit más, mint minden eddigi. A kórházi hóka-móka leállított, lelassított és elgondolkoztatott. És imádkozom azért, hogy ami most bennem kering, bolyong kellő lökést tudjon adni akkor és ott, amikor és ahol szükséges lesz. Szeretem nagyon az adventet, mert az elmúlt évek, évtizedek alatt ez volt az az időszak, amit a sajátomra tudtam hangolni. Idén ez is kicsit-nagyon más. Az én várakozásom idén azt jelenti, hogy tudjam kivárni, legyen türelmem és kreativitásom kivárni, hogy - bizonyos részem úgy funkcionáljon, ahogy kell - alhassak újra hason és a bal oldalamon is - jussak még el a karácsonyi vásárba - bírjak létezni nadrágban, nemcsak pizsiben - legyek képes lépcsőn járni - csoda lévén megölelgetni a mucikákat - ihassak végre egy jó kávét - ehessek kürtös kalácsot - hörpölhessek forralt bort - egyáltalában véve is ehessek - papír, diétás listán kívül. Az adventi naptáram nem készült el, mert már pont nem t

Első séta. Sebesség: ultra lassú- de annál biztosabb

Amit mostanában biztosan nem iszom...

Az utóbbi napokban sokszor elmeséltem részletesen már, hogy mi is történt, ide nem írom már le, csak a lényeget: múlt csütörtökön megoperáltak vakbéllel; hogy idézzem a másnap reggeli vizitről a főorvost: "szárba szökkent"... 😀 (Gyanúval mentem be és egy darabig úgy volt, hogy csak megfigyelés lesz.) Most már lábadozom,remélem minden simán megy majd. 😊 A csatolt kép a nőverpultnál volt kint a falon. Itt kell elmondjam, hogy senkivel semmi rossz élményem nem volt a kórházban, abszolút biztonságban éreztem magam. Köszönöm a drukkolást, az aggódást, a látogatást és a segítő ajánlkozásokat. 🌺

Sziasztok, hamarosan jön egy hosszabbacska poszt arról, hogy hova tűntem el és miért, többen már tudjátok is, de még kell egy kis erő, főleg hogy Bagira nincs velem.

Amikor hónapok óta várok valamit, és az élet úgy hozza, hogy el KELL adni a jegyet, pedig még GK is pont jól van, akkor muszáj abba kapaszkodni, hogy valakinek mégis lett jegye és ez a valaki még szimpatikus is... Nagybetűs felnőttvilág, én így nem tudlak szeretni. 😣😞