berno

Már megint ráestem a profession-ra, mivel a közigállás.hu-t kimerítettem, hát mit mondjak... megnézném az illetőt, aki erre mind képes, vagy leginkább a bérére lennék kíváncsi: - és csak halkan jegyzem meg, hogy gyakorló gyorsíró már alig van, hiszen elég kevesen is tanultuk, még ha megyénként egy-egy közgazdaságiban tanították is, ma már sehol szinte... hiába voltam anno országos hetedik, már én sem vagyok gyakorló, bár lehet hogy nagy rá(nem)érésemben ezt is leporolom, a héten nem ez az első álláshirdetés, ahol találkozom a gyorsírással Általad betölteni kívánt pozíció elvárásai / előnyei Felsőfokú állami iskolai végzettség magas szintű számítógép-kezelői ismeretek, gyors- és gépírói tudás és gyakorlat tárgyalóképes, magabiztos angol nyelvtudás napi 8 órán túli és hétvégi rendelkezésre állás vállalása

Ezt tegnap láttam és nagyon szeretem az ilyet, úgyhogy ma dobozturkászás közben ki is választottam három külföldi képeslapomat is az összevadászott kincsek közül, hogy elküldjem a jövő héten. Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni terveim megvalósításában. ... Kisfiamnak Richárdnak október 06-án lesz a 14.születésnapja. Szeretném Őt meglepni egy kis "vizuális" utazással, mivel még sohasem voltunk nyaralni, viszont nagy érdeklődést mutat a világ országai iránt. Ebben szeretném kérni a segítségeteket. Ricsiről amit tudni kell, hogy Ő a saját kis világában él, autizmussal élő, halmozottan fogyatékos kisfiú. Autizmusából kifolyólag nem érti az embereket, a beszédet, és ő sem tud beszélni. Kommunikációs kártyák segítségével, illetve rajzokkal, írásban közli kéréseit. Verbálisan kevés szót ismer és használ. Ricsi már az olvasással kacérkodik, egyenlőre nagyon élvezi, hogy képes Ő is szavakat elolvasni, bár szövegértése nagyon korlátolt. A kérésem, amiért hozzá

szeptember 29. péntek Kitart a vénasszonyok nyara, délelőtti program szüret volt, aztán megturkáltam a dobozaimat, késő délután pedig végre hozzájutottam a ragasztópisztolyomhoz. :) Az őszi terméseket tegnap gyűjtöttük az erdőben. :)

szeptember 28. csütörtök Egy darab szóbajöhető álláshirdetést sem találtam, viszont előkerült a biciklim, úgyhogy meghajtottam kicsit, este egészen Szajkig mentünk Grétianyuval, tehát több mint km-t sikerült tekerni meg kicsit ücsörögni a stégen. Sajnos nem volt sem telefon, sem fényképező, úgyhogy a képet majd legközelebb... :)

Nézzétek meg! Nekem meg kell várnom, amíg Erzsébeten hálózatos, rendes neten leszek, de addig is ajánlom.

szeptember 27. szerda Egész délelőtt pályázatokat írtam, meg takarítottam Bagirát :) Aztán meg találkám volt a bögötei dombtetőn (hegyen) a hegylakókkal... ;) És most várom az első nagy szállítmányomat Londonból, de hogy hova teszem, mégcsak dobozilag is, gőzöm nincs...

Ki tudja, hogy hol készült a kép, ki van rajta és miért? :)

Szeptember 26. kedd Hát, ez a nap úgy eltelt csak valahogy, ezt-azt csináltam itthon, leginkább pályázatot írtam, meg ilyenek, bár végre sikerült kicsit angolozni is. És íme, Bögötén a napraforgó az égig ér...

Szeptember 25. hétfő Anyám kirándulást rendelt el Zalaegerszegre, kicsit vásároltunk, betértünk a Libribe és még ettünk egy jó ebédet is hazafelé egy kis hangulatos fogadóban. Na, és ki fogadott Zalaegerszegen a parkolóban, na ki? :)

Szeptember 24. vasárnap Folytatódik a vénasszonyok nyara és a szülinapom - igen, így együtt.:) Aztán tényleg olyan szép az idő, hogy muszáj a kertben ügyködni. :) Este összehozom wifire Okoskát és Bagirát, és mondhatom, csoda ügyesek együtt.

Szeptember 23. szombat Még előző nap tettem egy könnyelmű ígéretet a sógorasszonyomnak, hogy elmegyek vele a Bagolytúrára... :) Hatszor bántam meg kb, főleg, hogy 3/4 7-kor már a kozmetikában voltam, tehát márcsak egy jó alvásra vágytam volna, nem tíz km-es, feladatos természetjárásra... ;) De mondhatom, remek volt, megleptem néhány embert, mert sokan nem sokat néztek volna ki belőlem, azóta egyes feladatmegoldásomról igazán beszélnek... :) és még jól is éreztem magam... :) Itt tudjátok megnézni az összes elérhető képet az eseményről: https://www.facebook.com/pg/Gyereház-Ikszt-Bögöte-346179878767560/photos/?tab=album&album_id=1624395744279294

Szeptember 22. péntek Hajnali, borzasztó korai kelés, aztán irány Bögöte. Sajnos megszűnt a nyáron a kedvenc buszom, úgyhogy most kerülővel jutok haza, Pápán keresztül Celldömölkig és onnan haza. A pápai bakonyi kanyargós vidék egyébként nagyon szép. :) Itthon újra pakolás és olyan szép idő lett délutánra, hogy muszáj volt kertészkedni kicsit és inni egy jó habos kávét a teraszon. :)

Szeptember 21. csütörtök Délelőtt befogtak otthon, aztán elindultam az első interjúra, ami leginkább tapasztalatszerzésnek volt jó, de annak mindenképp. Aztán utána jött a főprogram, utószülinap, Szerelmes Shakespeare. Csodálatos előadás, nagyon-nagyon élveztem, és milyen üdítő, hogy minden szót megértek... :)

Szeptember 20. szerda Folytattam az intézkedést, meg jelenésem volt egy sokkal korábbi főnökömnél, és bemerészkedtem a Nagyvárad térre is. Még mindig görcsöltem kicsit, de már azért jobb volt a helyzet, mint másfél évvel korábban. Megkreáltam Erzsébeten a wifi-t Bagirára, meg elpakoltam a szobámban - valahogy -, és fél éjszaka még online-ügyintéztem. A városban járva most olyan dolgokat is tudok megcsodálni, mint pl Fekete Ernőt plakáton. :) Aztán remélem minél előbb színpadon is megcsodálhatom.

Szeptember 19. kedd Még kitartott az ünnepi hangulat, el is indultam ügyintézni Ügyfélkaput, fényképészt, meg ezt meg azt, például mobilnetet is. Az idő ekkor már sajnos elromlott, úgyhogy a nagy betervezett turistáskodásból már nem lett semmi. Beszereztem az új NS könyvet, a fotó is gyorsan elkészült, aztán mégsem lett időm elküldeni és megszerkesztgetni hozzá a posztot. Az ügyintézkedés közben ketten is kiszúrták, hogy előző nap szülinapom volt, köszöntöttek is, ez igazán jól esett. Közben hívtak, hogy tudnék-e menni interjúra csütörtökön, naná, hogy tudnék, igaz, hogy egy sor dolgot át kellett szervezni, de nem gond és még egy utolsó színházjegyre is sikerült lecsapni csütörtök estére így, de erről később. Délután négykor találkám volt a Parlament oldalában álló Szamos cukiban, jót beszélgettünk, az ünneplés is folytatódott, így esett meg az, hogy már második napon élvezhettem egy csodás Szamos-sütit. Jól megízleltem, mert ilyen nem mostanában lesz.

A száz első napja szeptember 18-án volt. Ennek az előzménye megvolt még előző nap, hiszen ugye kb fél tíz-tíz órakor átestem a vám-vizsgálaton, tehát itthon voltam. 11-re már Erzsébeten voltam, ébren vártak, jött a welcome drink, a szülinapi süti, a rózsa a szobámban és az Isten hozott itthon! Jól esett, főleg, hogy elég nehezen akartak apadni a könnyek. Hajnal fél 7-kor már bőven úton voltam, várt a fodrász, aki azért nem egészen olyan volt, mint amit vártam, nem is egészen azt csinálta, amit akartam, de ha hinni lehet a híreknek, még a hónap végén itthon lesz a fodrászom, aki Londonba is utánam jött :) , és ő majd korrigál, azt mondta múltkor, már tudja, hogy milyen lenne az én igazi fejem. Mondtam, jó, ha legalább ő tudja... :) Szóval fodrász után rövid hazaugrással elindultam ünnepelni. :) A HBM-es szülinapot a Szépkilátás cukrászdában kezdtük, fogaskerekűvel feldöcörögtünk a hegyre, aztán séta és napozás a Normafánál. Utána még a mozival is mázlink volt, igaz, hogy egy részt

hát, nem biztos, hogy ezt mindet, de vannak benne jó ötletek... :)

Új projekt jön, most megint számolok, de kicsit máshogy. Gőzöm nincs, hogy hogy fog sikerülni a nagy hazatérés (fizikailag megtörtént, de amúgy...hááát...), igazán nem egyszerű, mert bár (elvileg) ugyanaz vagyok, mint régen, vagy épp négy évvel ezelőtt, de kicsit mégis más, most nem vendégként vagyok itt vagy ott, hanem vagyok, létezem és próbálok valami irányt találni. És ahogy én változtam, körülöttem is változtak, emberek, körülmények, helyzetek, érzések, stb ... tehát igazából minden, tehát meg kell tanulnom itthon lenni vagy egyáltalán, bárhol lenni... Próbálom magam elfoglalni is magam, bőven, folyton valamivel, hogy minél kevesebbet gondolkozzam, érezni úgyis érzek - bőven, és igazából képtelen vagyok pihenni is - a klasszikus értelemben, hiszen rengeteg a bizonytalanság. Szóval arra gondoltam, hogy naplózom az első száz napot, és ahogy eltelik, vagy nem is tudom mi a jó szó, közben talán sikerül majd megérkezni és irányt találni. Nem tudok olyan gyakran vagy intenzíven blo

Gyönyörűszépséges... Alig várom, hogy ott legyek! :)

Kedves testvéreim, jó napot kívánok! A mai katekézis témája a reményre nevelés. Ezért tegezve fogom elmondani, elképzelve, ahogy egy nevelő, egy apa beszél egy fiatalhoz, vagy bárkihez, aki nyitott a befogadásra. Figyelj: ott, ahová Isten helyezett téged, remélj, mindig remélj! Ne add meg magad az éjszakának: ne felejtsd, hogy az első legyőzendő ellenség nem rajtad kívül, hanem benned van! Ezért ne adj teret a keserű, sötét gondolatoknak! Ez a világ az első csoda, amit Isten tett, és Isten a mi kezünkbe adta újabb csodák megvalósulásának kegyelmét. Hit és remény kéz a kézben járnak. Higgy a legmélyebb és legszebb igazságok létezésében! Bízz a teremtő Istenben, a Szentlélekben, aki mindent a jó felé irányít; bízz Krisztus ölelésében, aki minden embert vár földi élete végén, hidd, hogy ő vár téged! A világ olyan emberek tekintetének köszönhetően halad előre, akik rést nyitottak, akik hidat emeltek, akik álmodtak és hittek, még ha kigúnyolták is őket. Ne gondold, hogy küzdelmed, m

Ha szeretet van az életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik. Ha nincs szeretet, mindegy, mink van, az sosem lesz elég. Dan Millman

Pf, hát eljött ez is, egymást érik a búcsúk és az elköszönések és mind följebb jönnek a könnyek és mind nehezebben akarnak odébbállni. Délután 2 körül indult el a történet, amikor is beugrott Lisa, hogy elköszönjön tőlem, hát épp hogy ki tudtam kisírni bőgés nélkül. Aztán közben megírtam és elkészültem a búcsú levelekkel, na, az sem volt egy egyszerű történet. Háromkor aztán elindult búcsú délutánozni. Egy hatalmas helyre mentünk, ahol belül van mindenféle, jött a meglepi hely, hát ritkán kaptam eddig ilyen jó meglepetést. Vacsora Jamie Olivernél. Áh, de nagyon jó hely! Csak az étlapig jutottam, most jöttem rá, hogy a helyet meg nem fotóztam le nagy megilletődöttségemben. Nagyon guszta és ízletes, finom volt minden. Közben átadtuk az utolsó búcsú ajit, én is kész lettem a szokásos éves fényképalbummal, és most én is kaptam egyet, amolyan ilyenek voltunk - ilyenek lettünk albumot, nagyon cuki képekkel. :)  Utána moziba mentünk, óh, hát nagyon élveztem. Mut

Bár hosszúra nyúlt, de vége az utolsó nanny-féle munkanapnak. Dátumilag is lassan, bár nálatok már nem is ma van. Szinte - teljesen hihetetlen. Ezért is muszáj mutatnom ezt a képet, bár gyereket ritkán mutatok, de mondjuk azt, hogy a járda a lényeg és a felirat. Épp gázrendszer-fejlesztés van az utcában (először úgy volt, hogy ide is ma jönnek szétverni mindent, de hétfőn jönnek - legyen jó másnak is :))) ) és a felirat azt mutatja, hogy ennek a szakasznak hol van vége. Iskolából hazafelé vette ezt észre Matthew és megállt, közölte, hogy itt a vége, nem megy tovább. Nekem is itt van vége(m). :)

Nyár óta húzódott, hogy megtanítsam Alexnak a másik-normális cipőkötést, mert még mindig a nyuszifülessel szenvedett és folyton kibomlott neki. A hírre, hogy távozom, megrémült, hogy nem fogja tudni... Egyik délután nekiültünk és pillanatok alatt sikerült. A héten az ágyazás mellé ez a másik sikersztorim. :) Nem a kép csal, a cipő nem kicsit, az még ugyan épp 38-as, de a téli cipője már 39-es... épp ideje volt megtanulni cipőt kötni, ugyebár? ;)

Megkezdtem az új szezont, az első tortámat szinte kivégeztük. Éppen ideje volt, hogy nekem is legyen egy SAJÁT csokitortám. :) Kaptam mellé egy csodálatos (dolgozós) táskát, szent ég, nagyon szép, muszáj, hogy legyen állásom minél előbb, hogy hordhassam. :) Mellé még kunyeráltam szülinapi rajzot (Alex rajzolt egy autót, hogy legyen már jogsim), a kicsi a lap egyik felére party arcokat (hármunkat) rajzolt diszkófénnyel, a másikra meg szomorú arcot és mellé a szöveg - mindig hiányozni fogsz... Isten éltessen engem! :)

Ez ma jelent meg, ajándékba nekem, szerettem is volna, de majd máskor, ha csak Jonas nem küld nekem egyet. :)

A szülinapos és újévi első hónapfordulómon senki ne keressen este, 'nála' leszek. :) Sikerült a regisztráció, benne vagyok a 150-ben, aki ott lehet a beszélgetésen. :)

2, azaz akarom mondani holnapután. Elmondhatatlanul fura állapotban vagyok, úgy megszoktam, hogy mindig itt vagyok, még látogatni is alig megyek, hogy nullára nem vagyok menetkész, a listáról lekerül három dolog és öt felmegy, szóval nem tudom, hogy leszek kész. :) De mivel a lista szerint cselekszem, ma elköszöntem egy-egy tányér sütivel a szomszédoktól.

Szinte hihetetlen... :)

úh, ez nagyon siratós, de nagyon szép És Lara F. zseniális, mégiscsak jó lenne ott lenni a tavaszi bp-i koncertjén

Már nagyon várom! :)

Egy igazi ajándékkal indult a ma reggel. A kicsi keresztgyerekem, akit újabban már leginkább csak Muci-nak hívok, mert olyan kismucika, megállta a konyha ajtóban (hóna alatt a husky kutyájával) és azt mondta, menjek vele az emeletre. Mindenre gondoltam, mert azt már hallottam, hogy felébredt és valamit ügyködik. Azt mondta, hogy keressek valami újat és rögtön láttam, hogy ma reggelre először beágyazott (úgyahogy megigazította a takaróját - nem olyan egyszerű, mert nagy ágya van nagy takaróval és a két szélén még van a védő is, hogy nehogy leessen), de úgy elájultam ettől, hogy majdnem ríttam. Klinikai eset leszek a végére. Nem piszkáltam emiatt, hogy miért nem csinálja, csak Alex újabban nem felejtette el és őt mindig dicsérgettem és úgy látszik, hogy ez hatott. Amúgy már pokoli fáradt vagyok.

5 nap hátra, a nap, amikor itt kezd az új lány és én csak beszélek és beszélek... és a nap, amikor az eddig megpályázott három állásból az egyik helyről felhívnak, hogy tudnék-e menni beszélgetni pénteken.... nem, sajnos nem tudok... és a nap, amikor este elköszönünk egymástól a kedvenc angol tanárommal, akit nagyon megszerettem a három és fél év alatt, kishíján elsírom magam... *botrány* :)

Ez hétfőre esett, tehát elindult az utolsó munkahét... :)

Nos, ki az? :) Az enyém: Nipper Pickle-Pants

Bár ez elvileg egy szoba berendezése, nem bírnám ki egy az egyben őket, de némelyik darabot elfogadnám. :) A színek és formák nagyon tetszenek.