Gondolatok emlékbe, örökbe
... hogy Szabó Gyula elment, azt már mindenki olvasta, mindenhol posztolják, elmondják, bemondják... De most találtam valami igazán szép blokkot, ezt ide hozom, mert ez mindig mindenkire érvényes lehet, az összes: "Ez a világ nem a szeretetre épül. A kereszt jegyében születtem, abban is fogok meghalni. Apám, anyám, testvéreim a temetőben a kereszt jegyében fekszenek. Tamási Áron mondja a Szülőföldemen című önéletrajzi könyvében: Valósággal nyűgbe ver valami különös érzés, amelyhez hasonlót soha semmi nem ébresztett bennem, csak a föld, hol ringott a bölcsőm. Nem öröm és nem fájdalom ez az érzés; nem szárnyalás és nem is megenyhülés. Kehely talán, miben e földi élet levének kivonata van: az a titokzatos, egyetlen ital, melybe e kerek földnek minden fűszere egybefőzetett." "Halottak napja táján három temetőben voltam kinn, ahol elmondtam, amit Hemingway Akiért a harag szól című regénye mottójául idéz John Donne-tól: Senki sem külön sziget; minden ember egy rész a k