Hétvége a Máv-val
😡😠🚂
A tegnap még hagyján volt, bár Kelenföldön próbáltam nem megfagyni, mivel az M2es metropótló 20 perces utaztatását nem mertem bevállalni városnézéssel egybekötve. Pontos felszállással 14 perces késéssel szálltam le.
Fárasztó út volt, mert velem egy vonalban hangos 4-es társaság egy percre se tudta befogni.
...aztán ma jött, amire ugyan számítani lehetett, de mégsem mertük hinni... A rettegett fél 3-as vonatra vettem jegyet, ami arról híresen hírhedt, hogy nehezen jön időben... a korai sötétedés miatt, mivel erdő között, idióta főúton kell menni otthonról, télen nem szoktam a fél 5-ös vonattal járni. Hónapok után váltottam most, de előre megmondtam otthon, hogyha ez ma késik, akkor tavaszig a fél 11-es vagy fél 1-es vonat lesz a választott jármű.
Nos, ott voltunk a szokásos negyed 3-kor Jánosházán, majd indult a móka: 15 perc, 25 perc, 34 perc, 46 perc, 53 perc késés... az applikáció már rég 46 percet mutatott...
A vége az lett, hogy több mint egyórás késéssel szálltam föl.
Ráadásul fordítva volt bekötve az Ic-kocsi, kivételesen hátulra kötötték az eleje helyett, ahol én vártam. Fél vonatnyi sprint a peronon, majd még 2 kocsin átvagtatni fönt.
Ledobtam a cuccom, átengedtem az utastársnak a ablakos helyemet és elrongyoltam a klo-ra... mert ráadásul olyan napom van, ahol nagyon is számít, hogy mennyit kell várni hazáig...
Szóval ennyi késésnél az a gyakorlat, hogy Fehérvárnál visszafordul a vonat, hogy korrigálja a további késéseket... kb. erre számítottam ma is... a plusz egy óra már itt jelentett egy takarítást, vasalást, hajmosást szárítással, lejárt volna 1x a mosógép, meg ilyenek... mínusz egy óra az értékes hétvégémből.
Bezzeg azokat a városokat lehetett mentesíteni, ahonnan amúgyis gyakrabban vannak járatok...
Semmi kedvem nem volt vasárnap este feltolni magam egy másik vonatra Fehérváron... "vártam", hogy majd mikor gondolják benyögni.
Ajkáig a közel fél óra alatt még 3 percet gyűjtöttünk, de legalább ott már kiolvadtam kicsit.
Sikerült is tartani a 63-65 perces késést, én meg úgy szétcsúsztam, hogy se olvasni, se horgolni nem volt kedvem, ráadásul a net is folyton elment. 😖
Fehérváron aztán leszállt a mellettem ülő, nem fordították vissza a vonatot, 63 percet késtünk még mindig, de kicsit elővettem a horgolást. Annyi minden volt otthon is, ez nem volt egy pihentető hétvége, se horgolásban gazdag.
... és akkor ez lett a vége:
... örültem már, mert nagyon hányingerem volt, valaki nagyon szabadon eregetett...
A mai vonat hosszú volt és nagyon sokan voltak rajta. Én egy vagyok a sok közül:




