🚂
"Azt sem tudjuk még,
Hogy meddig tart ez az utazásMeddig száll velünk
A cél felé ez a vitorlás
Addig is menni kell
Azt hiszem, hosszú az út..."
A vonaton sok gondolatom szokott lenni, sok (nagy) döntést hoztam már útközben, itt olvasok a legtöbbet, szinte itt hallgatom a legtöbbet zenét egyhuzamban, meg ilyenek...na, nem kedvelem a vonatozást, de ha nem zavarnak nagyon, bele tudok lazulni és jól tudom tölteni az időt.
A tél ma reggel az egyik legszebb arcát mutatja, ha nem lenne oly mocskos az ablak, gyönyörű képeket tudnék mutatni.
Néhol olyan köd és zúzmara van mindenütt, hogy legszívesebben kiszállnék megnézni csak úgy lenni... különös színek es fények mindenütt.
...szóval a gondolatok... valakinek ma lenne a szülinapja, de kb. egy hete elment, már máshol ünnepel... nyugodj békében Marcsika!
A jelenlegi helyemen több esemény hatására kerültem, ki tudja már, hogy hányadik állashelyen vagyok már... először úgy, hogy megszületett egy kis királylány, aki most már első osztályos kisiskolás... majd ő bölcsibe ment, én meg egy másik irodába, mert Marcsi beteg lett... hát így...
Hallgattam ma reggel már mindenfélét a YouTube-on, ettől is, attól is... végül Szabadság vándorait Demjén legutóbbi koncertjéről, és aztán elkezdett hiányozni az éneklő Sanyi és ebből Adagio lett...
Közben minden idők legelegánsabb (és jóképűbb) jegyvizsgálója jön-megy fel-alá...egek, hát ez az egyenruha így is tud állni valakinek?! 😉🙃 elképesztő... színpadon lenne a helye ilyen kiállással... 🎭