#szeretet.éhség

Ez a poszt már kb. egy hete érik, vagy talán több, de egy hete biztosan - akkor voltam gyógytornán.

Ezek a szeánszok nekem nagyon is kellenek, tehár érdemes és muszáj rá összespórolni azt, amit. Miközben Melinda igyekszik a testemből minél többet kihozni - minél több feszültséget és letapadást kiszedni, nagy dolgokról beszélgetünk vagy épp nagyokat hallgatunk.

Legutóbb épp rákérdezett valamire, hogy nem hiányzik-e... Adtam rá egy választ, mire azt mondta, hogy tegyem be a fa alá.. mire én, vagy lehet, hogy díszként...? Mire ő: ki fogod találni.

Aztán pár napja, amikor bóklásztam a vásárban - talán kedden - és örültem, hogy épp senki nem akar fellökni, egyszer csak előttem állt valaki egy kosár mézeskaláccsal és kedves mosollyal. Tök sötét volt ott, gondolkodás nélkül kivettem egyet:

Az Ökumenikusok standjánál voltam. Többféleképpen is lehet náluk adakoni, vásárolok valamit, amit ők készítettek és annak az ára adomány, dobok be kp-t vagy adakozok bankkártyával. A legutóbbit választottam és olyan őszinte örömmel fogadták, hogy elgondolkoztam, hogy egyáltalán hányadik lehettem aznap, amikor nyilvánvaló, hogy ennek az összegnek a többszörösét zabálják fel ott a soron nagyon aránytalan árfekvéssel... Ketten is tüskénkedtek körülöttem és nem győzték köszönni, én meg még röstelkedtem is szinte, hogy dehát épp, hogy adtam valamit, közben szorongattam ezt a szívet, amit ott szinte nem is láttam, hogy karácsnyfa vagy szív vagy mi - és közben el is volt törve. A logón meg ugye hiányzik belőle egy darab. Szeretet. Éhség. Szeretetéhség. A szimbolika csak úgy hasított a lelkemben. Aztán hazahoztam és összekötöttem a madzagot és ez így tényleg egy dísz. A fára vagy a fa alá.

Ezt úgy hordozgattam magamban és amikor  tegnapelőtt éjjel a kreatív flow nem hagyott aludni, készült még egy valami:

Teljesen ez az egész egyhetes történet inspirálta. A színek és arányok csalnak a fotón, megint sietve lőttem a képet. Nem passzolt egy idézetes kép a falon, annak a helyére szerettem volna valamit. Angyalfiú és angyal leányka. Együtt  anagy hóesésben és a fenyők körül. Jó ránéznem azóta is minden alkalommal. 

A többit meglátjuk...