csütörtöki hosszú nap

Így késő este visszagondolva, már nagyon régen volt a ma reggel, a késői indulás, visszafordulás, Csaba testvér hallgatása a villamoson... aztán 9 óra a munkában... majd át a Bazilikához, rövid (idegbajos) karácsonyi vásározás (védettségivel!), majd részvétel a 6-os misén. 🙏

Aztán átszeltem a várost, meg sem álltam Óbudáig. Végre eljött Zorán napja. 🙏 még a hülye covid előtti utolsó pillanatban voltam koncertjén, az is művházas volt, bár a Csili (XX.,) nagyon menő hely, nem mint az óbudai... nem egy szimpatikus hely, nem nagyon sietek oda többet.

A mai koncert valahogy hangulatában is borúsabb volt, mint korábban talán bármelyik. Egyébként mesterien jól tud válogatni és a legfurább közönség is a végén vastapsol és huhog... 🙂 a végefelé az egyik dal végén azt látom egyszercsak, hogy több fiatal(abb) férfi is felugrik és oltári módon tapsol. Körülöttem mind Zorán korosztálya ült, előttem a néni frissen fodrászolva. Elgondolkoztam, hogy vajon az én kortársaimból (művészileg nézve), akad-e olyan kb. 30 év múlva, aki miatt a nyugdíjamból elmennék délután a fodrászhoz, mert este koncertezik a kerületi művházban... 

Hálás vagyok, hogy ez ma összejött, felkészülünk a márciusi koncertre. 🙂🙏