Egy dísz hazatalált

Ahogy írtam, amíg a reptéren várakoztam, kaptam egy e-mailt. Valaki megírta, rámbízta, megosztotta velünk egy személyes élményét egy családi karácsonyi dísszel kapcsolatban. Mindezért 'cserébe', vagy köszönetül a fenti díszt adományoztam. :)

Bízom benne, hogy sokáig lesz emlék ott, ahova került.

Pályázat nélkül ketten kaptak még ilyen díszt, magamban tudom, hogy miért, majd kíváncsian várom, hogy felismerik-e... :)

Én még adós leszek az én díszemmel, mert a nagy otthoni punnyadásban elfelejtettem fotózni, de valakitől már várom a képet, remélem pár napon belül tudom mutatni.

Na, de akkor mutatom a pályázatot. Bízom benne, hogy még a fák leszedése előtt lesz aki ihletet kap és megosztja az élményét.

"A "Kevin nélkül nincs karácsony" mondat szállóigévé vált mostanra, nekünk a családban van egy másik szállóigénk "Angyalka nélkül nincs karácsony". Ennek is megvan a maga története.

Egyszer volt, hol nem volt.....

Szóval még kicsi általános iskolás voltam, amikor az iskolában csináltunk egy angyalkát. Pingpong labda volt a feje, lepedő a ruhája, igazából szárnya külön nem is volt, de ettől függetlenül is látszott, hogy Ő egy légies angyalka. Volt neki filc sapkája is - divatos angyalka volt - és ahhoz volt hozzá erősítve a cérna, amellyel fel lehetett akasztani. Az arcát is én rajzoltam, és ruhája is karácsonyi motívumokkal lett díszítve. 

Örömmel vittem haza, és Édesanyám is odavolt, hogy milyen aranyos. Tesóm persze el kezdett gúnyolódni, Édesapám meg jót nevetett Tesóm beszólásain, de azért felkerült a fára (én persze meg voltam sértődve a gúnyolódásokon). 

Karácsony után pedig belekerült a többi dísz közé a dobozba. Következő évben újabb gúnyolódások közepette akadtunk rá ismét, ekkor én már el akartam rakni magamnak, de Tesóm a csipkelődős hangsúlyával mondta, hogy "angyalka nélkül nincs karácsony", és megint felkerült a fára. És aztán a következő évben, és utána is sokszor, mindig ezzel a mondattal.

Azóta én mindenféle angyalkát szeretek, és voltak már vásárolt angyalkák is, de a kézzel készített díszre vonatkozott csak a szállóige, és az mindig ott is lógott a karácsonyfán. 

Aztán valamelyik költözködésnél angyalka eltűnt, és nincs meg már évek óta. De minden díszítésnél, amikor az újabb "bolti" angyalkák felkerülnek a fára, szóba kerül Ő is, hogy milyen kár, hogy nincs meg, és mindig mondogatjuk, hogy "angyalka nélkül nincs karácsony". 

Lehet, hogy régen eredetileg gunyoros és csipkelődős volt a mondat, de azóta egy jó közös élmény vált belőle, amelyen mindig mosolygunk. :-)))"