Egyre jobban bírom ezt a nőt és ahogy ír, ahogy létezik... pont ezt szoktam csinálni a kevéske itthoni hétvégémen, de a saját vasárnapomon szigorúan Durica Katarina · Ma nem csinálunk semmit Egy húzós hét után, ami tele volt feladatokkal és bár izgalmas, de testet-lelket alaposan kifacsaró kihívásokkal, jött a hétvége. Együtt voltunk mind az öten, vendégek nélkül, és arra a szombatra „semmi nem volt beírva”. Automatikusan hétkor keltem a hétvégén is, kidobott az ágy, jelzett a biológiai vekker, itt az idő, kezdődik a nap. Feltettem a kávét a kotyogósba, és amíg főtt, futtattam a fejemben az aznapi lehetséges programokat. Múzeumba mehetnénk, bábszínházba, megnézhetnénk a Szépművészeti klasszikus tárlatát vagy a Természettudományiban a dinoszauruszcsontvázakat, nyílt egy hely, ahol a sötétben világító festékkel alkothatunk, mehetnénk a közeli játszótérre vagy a távolira, amin van kalózhajó és akadálypálya. Pörgettem a lehetséges programokat, kitöltöttem a kávét, és mondtam a férjemn