berno

https://youtu.be/R6ty6_YwAyQ

Erre a cikkre érdemes szánni. A legelső munkanapomat gyakorlatilag vele töltöttem, és én mondom, fantasztikus személyiség. Ahogy most ezt a cikket olvastam, teljesen olyan volt, mintha itt ült volna mellettem. https://wmn.hu/tag/8995/

December 23. Szombat Megkezdtük. 😁 töltött káposzta ebédre, délután süteménygyártás... 🎄

Na, azért ma nem a kukucskálás volt az utolsó vonatos mozzanat... Negyed órával a cél előtt elromlott a mozdony. Álltunk már 35 percet, amikor közölték, hogy kell egy másik mozdony, de nem tudni, mikor jön. Úgyhogy fel kellett hívni a családi taxist, hogy jöjjön át a másik állomásra... Az jutott eszembe , hogy jobb lesz holnap semmit nem csinálni, mert tegnap a kávézó klo-jába szorultam be (papir sem volt), alig tudtam kijönni, telefon persze nem volt nálam. Tehát, telefon nélkül sehova se menjetek! :)

Hát, nem gondoltam volna, hogy már ma találkozunk... :) igaz, hogy feléről lemaradtam, de majdcsak sikerül végignézni. ♥️

Egy picilány az egész vonatúton szédíti az utazó közönséget. Szerintem nincs 3 éves, és naaaagyon cuki. Hédinek hívják. Lehet hogy hazaviszem. ♥️ 😉 Az előbb jött és beszélgetett, majd visszament és mondta, hogy a nénivel beszélt. Aztan megunta a szüleit és átült hozzám. Visszavitték és kiborult, hogy inkább a nénivel akar csücsülni. 😊😉🤣 Azóta kukucskásat játszunk. 😉😊 Kidugja a loknis buksiját a két ülés között és hol kiabálja, hol suttogja: KUKUCSKA!!!!

Amikor Zs kollegina azzal jön, hogy csinált nekem mince pie-t, hogy ne legyen honvágyam, hát na... ♥️

A hbm-karin végre sor került az idei első forralt borrá (bor nélkül).

A tegnaphoz még hozzátartozik, hogy elkaptunk (oda-vissza meg volt tervezve) egy fényességes villamost, megnéztük az Allee-ban a körhintát és a mesés díszítés. (Képeket egyesével töltöm ide fel, vagyis csak egyet-egyet,mert valamiért a mobilos blogolás csak ennyire képes.)

December 22. Péntek Bernike megint úton. 🤣

Alig volt az első munkanap, és most máris szabadság jön - szerencsére. :) Érdekes volt az előző egy hónap, ez volt a negyedik munkás hét. Ma csak délig kellett lenni, vagyis délben el lehetett menni, után a föl-alá utaztam a városban, pont elértem a vonatot és úgyahogy föl is fértem. Egymást követték a találkák és ünnepségek, mind jó volt,  de mostanra kipurcantam. Mostantól olvasok és századjára is megnézem a karácsonyi filmeket. 😉🎄

December 22. Péntek Bernike megint úton. 🤣

Nagyon bírom azokat a kedves utasokat, akik a zsúfolt vonatokon még tehénkednek is, bár nyilván vettek jegyet a kabátnak is. És érdekes módon hirtelen mindenki alszik, amihez hét perc elegendő is volt, pontosan ennyi idő alatt ér a vonat a Déliből Kelenföldre. A biztosítékot az verte ki, amikor láttam, hogy valaki az üdítőt és az újságot ülteti. Most ott ülök én. 😊😉

Hát nem is tudom mit mondjak, nézzétek meg! :) http://doily.hu/2017/12/21/rajong-vilag-ezert-magyar-renszarvasos-kisfilmert/

Ezt is kérném a fa alá, ha a manók, angyalkák olvasnának blogot a repülőjegy mellé: http://www.operett.hu/operett.php?pid=show&rId=229&evad=13

December 21. csütörtök Utolsó előtti munkanap és semmi másra nem vágyom, mint jó meleg szobára, takaróra és könyvre.

December 20. szerda Azt hiszem, hogy minden elintézve karácsonyig.

Az én édes és cuki legkisebb keresztgyerekem 85 %os fagott vizsgát művelt a hét és fél évével alig több mint egy évnyi hangszeres tanulás után ( úgy olvas és fúj kottából, hogy Angliában nincs ének-zene óra). Úgy emlékszem, hogy volt három technikai gyakorlat, skálák variálva, 2 mű (nem rövidek) és még egy dal zongora kísérettel. Rémes ez a távolság.  :( :( :(

Már nincs sok... 😊

Én tényleg szeretem a ködös időt. :)

Mivel mostanában többirányból, mármint több eszközről is blogolok - leginkább útközben telefonnal - nem figyeltem annyira a posztok száma, ami - jelentem, 5300 felett jár. Hogy egészen pontos legyek, ez az 5308. poszt. Az oldalmegtekintések száma pedig nagyon szépszámú. :)

Hát, ismertem ez az idézetet, de valami hasonlón gondolkozom vasárnap óta... Vasárnap hajnalra - vagy éjjel, vagy ki tudja mikor, de délután vették észre, Erzsébeten kifeszítették a kerítést és az udvarról ellopták a dekorációnak kirakott kb 30-40 cm-es kis műfenyőt. A bosszúság mellett az is eszembe jutott, hogy nagy a baj, ha már valaki itt tart, és remélem, hogy tényleg azért történt, hogy valakinek legalább ennyi karácsonyfája jusson... Mondtam, hogy szerintem írjuk ki és tegyünk ki a kerítésre pár díszt és egy marék szaloncukrot is - de nem díjazták az ötletemet... Azóta járt ott a rendőrség, a biztosító (a kerítést javítani kell), és az amúgy is agyon lakatolt házat tovább lakatoljuk. Tényleg ilyen lett a világ....? Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben." Móricz Zsigmond

Nincs youtube napközben, én viszont nem sok mindenre vagyok való zene nélkül, DE van egy magnó, mármint cd-lejátszó, rádióval, így aztán azért megmaradok. :) Ezt hallgatjuk, nagyon jó. http://klasszikradio.hu/

A mosoly olyan, mint egy bátorító, gyöngéd ölelés, mellyel élni segítjük egymást." Simon András

Karácsonyra kaptam, nyilván célzással... 😉 de nagyon örülök neki, alig várom, hogy nekiessek. :)

Próbáljátok ki, nagyon finom!

December 19. kedd Kicsit várom már, hogy leteljen ez a száz - gondolom Ti is. :) Hideg reggel, tevékeny munkanap és estére marad a hátralévő- pénztárcakímélő - karácsonyi ajándék begyűjtése plusz feladattal...

December 18. hétfő 37 éves és 3 hónapos vagyok, elkezdtem a 4. munkában töltött hetemet, több mint három hónapja repültem és volt egy nagyon szép, igényes karácsonyi ünnepség, ahol a kórusunkkal Miklósa E. olyan szépséges Ave Maria-t énekelt (magyarul), hogy még mindig beleborzongok.

Ahhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk. Marcel Proust

Remek ötlet! :) https://fidelio.hu/konyv/2017/12/18/vecsei_h._miklosek_fantasztikus_otlettel_nepszerusitik_az_olvasast/

Fekete István (1949) Roráte - karácsonyi novella Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.  Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.  Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt.  Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére.  Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs.  A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok égi Magasok” Mise végére egészen bemelegedett a templom, szinte otthonos lett. Legalá

December 17. vasárnap A vasárnapokról még mindig az jut eszembe, hogy hány hete álltam a Gatwicken... És délután ketten sok jó pillanatot szereztek, hívjuk nevén: Kocsis Dénes és Peller Károly. :) NS pedig kihúzta a gyufát a tinglitangli semmikkel (bár szórakoztató volt, de másért mentem)

Karácsonyi mese Egy macifiú állt a barlang bejáratánál. Már nagyon készült a téli alvásra, de az idén úgy gondolta megvárja a karácsonyt. Még eddig soha nem maradt fent. Olvasott egy könyvet, amiben azt írták, hogy a karácsony a szeretet ünnepe. Tegnap reggel ugyanígy itt állt, és valami csoda történt vele. Teljesen masszív szürke felhők borították az eget. Egyetlen pici lyuk volt a felhőkön, mintha ki akarna onnan kukucskálni valaki, és ekkor úgy érezte, ha most kívánna valamit, teljesülne. Elkezdte merően nézni azt a kis lyukat, és közben eszméletlenül akarta, hogy a karácsony estéje gyönyörű legyen, mert most fennmaradt. És amikor magában elmondta a kívánságot az a kis lyuk veszett gyorsasággal elkezdett tágulni, az immáron nagy területen lévő lyuk körül aranyban csillogtak a felhők. Nagyot sóhajtott örömén, és abban a pillanatban, hasonló gyorsasággal össze is záródtak a felhők, de még egy picike rés se volt. Már akkor érezte, hogy valami boldogságvárás érzése járja át. Eljöt

A mai egy jó nap volt.😊 Ötye, finom ebéd, este koncert, de a legjobb részét egy kicsi totyogós jelentette, aki össze -vissza még 400 napos sincs, és tán 75 cm mindössze, de huncut, cuki, édes, vannak gödröcskéi , km-eket tesz meg és hangosan kacag. Sokat és Úgy, hogy nem lehet nem vele nevetni. :) szóval nagyon ájlávjú, C. Á. 😘😍 Oh, és Zsömcével is találkoztam, igaz, nem akart csízolni 😀

December 16. Szombat Közeledik az első száz napos kihívás vége. 😀 Ma sűrű nap lesz nagy találkozóval és egy rég várt koncerttel együtt. 😀

December 15. Péntek Egész nap listát gyártottam a következő heti teendőkről, és szerencsére délután sikerült jól haladni.

Először nem is voltam benne biztos, hogy beírjam-e a Bátrakat az önéletrajzom legutolsó sorába, de kint azt tanultam, hogy muszáj, úgyhogy beírtam és az érdekes az, hogy a jelenlegi helyemre szerintem pont ez 'lökött' be, mert nagyon sokat beszélhettem róluk az interjún. Az egész cikket ajánlom, de a 10-es pontot mindenképp. http://batortabor.hu/2017/12/15/osszegyujtottunk-10-ervet-hogy-miert-erdemes-kiprobalni-az-onkenteskedest-a-bator-taborban/

Mikulásra 'húztam' még ezt az idézetet és direkt kiraktam a faliújságomra, mert bizony sok a vihar, és bár szállni kéne mint a madár, de bizony én csak vánszorgok...

Mielőtt fát választotok, gondoljatok erre is. :) Három fenyőfa állt egy dombtetőn. A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő nem volt olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony. - Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa. Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett. - Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! - sóhajtott a Legnagyobb fenyő. - Bárcsak engem vinne ! - mondta a Kisebbik fenyő. - Bárcsak engem választana ! - kívánta a Harmadik Fácska. Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni. - Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? - szólította meg félénken a kismadár a fát. - Nem lehet ! - mondta a Legnagyobb fenyő - Nem használhatok madarakat

Ne feledjétek, még van pár nap jelentkezni a Téli bakancsos játékra! :) http://bernoblogja.blogspot.hu/2017/12/teli-bakancsos-jatek.html

December 14. Csütörtök Néhai Adagios ötye Adagio vonatkozás nélkül egy cuki helyen cuki nélkül.

December 13. szerda Igaz, hogy nagyon -nagyon fáradt vagyok, mégis azt kell mondjam, nem volt hiába ez a két kihelyezett munkanap, és hát na, a látvány az mindent visz. Íme a képek, direkt az is, ami kicsit sejtelmesebb... :) és a naplementét föl sem bírom fogni.... https://photos.app.goo.gl/WARVg5pjxjFAz0OK2

Igaz, hogy hárman vagyunk és borzasztó az ágy, na de a kilátás... 😊

December 12. Kedd Újonckiképzés első nap... már majdnem jó 😉 és nagyon jó a kaja! :) És hát na, az út igazán látványos volt. Van egy csomó képem, majd feltöltöm. Tudnék itt lakni. Este a csapatépítő után csak levegőztünk az udvaron, szinte harapni lehetett a fenyőillatot. Sajnálom, hogy holnap sötétben megyünk.

Úton vagyok Mátraszentimre felé és két dolognak örülök: két napig farmerban lehetek és talán lesz hó. 😉

December 10. vasárnap Ezen a napon néhányszor csonttá fagytam és a gödöllői kastélyra is megharagudtam, DE jártunk Csodavilágban, a Karácsonyházban. Nem is mondok semmit, mutatom a képeket: https://photos.google.com/share/AF1QipNvNcRDOs7vUcocrawbNS5XERlC0b0U9Z9NaEfMT0wbHssEW_xD0TScOfpGFn4YAQ?key=VTR4WW1xSUg1cGtXcUxqYTNUR2RuaWxzLUd4aXlB Némelyik kép sajnos homályos, mert valahogy nem akart működni a feltöltés, és a megválogatott albumhoz nem tudtam csatlakozni, de a kevésbé jóknál maximum kevesebbet időztök. :)

Én, mint medvenagykövet mondom, hogy Mackoljunk, Mackoljatok! :) https://24.hu/poszt-itt/2017/12/10/gyarmati-andrea-karacsony-receptre/

December 11. hétfő Amolyan elegem van mindenkiből hétfő volt a mai nap, Juan D F lebetegedett, úgyhogy a koncert ugrott, hazafelé a villamos leállt, mert valaki rosszul lett, aztán a busz is állt, mert szemben meg torlódás volt baleset miatt, úgyhogy másnak is sz.r napja volt. Most mindenesetre be vagyok pakolva minimálcuccal (nem is lesz meg semmim) a kétnapos mátrai fejtágításra. És még hó sincs.

Ezt ma találtam a folyosókon, linkelem, ami benne volt. http://irocimborak.blogspot.hu/2014/12/takacs-ferenc-levele-mikulashoz.html http://irocimborak.blogspot.hu/2014/12/a-mikulas-levele-takacs-ferenc-ny.html

Azt mondják, a földi boldogsághoz a következők kellenek: legyen kit szeretnünk, legyen mit csinálnunk és legyen miben reménykednünk. Tom Bodett

A kép nem jó minőségű, de nem is baj, más gyerekét ne posztolja senki, de ezt nem tudom kihagyni. A mai koncerten többször is arra lettem figyelmes, ahogy egy kicsi táncoló angyalka a pörgős szoknyájában a zenére libeg és röpköd, figyelve a villódzó fényeket.  Nem lehetett nem rá csodálkozni, hogy a zene, ez a zene már az ilyen kicsiket is megfogja. Van még remény, és ismeretlenül is köszönöm a szüleinek, hogy elvitték a koncertre.

A szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad. Henryk Sienkiewicz Ha még nem tudod, hogy ebben az időszakban kit vagy kiket támogass, íme egy ötlet. :)

Ne feledjétek, a bakancsos játékra december 18-ig lehet jelentkezni! :) http://bernoblogja.blogspot.hu/2017/12/teli-bakancsos-jatek.html

Azt kell mondjam, hogy zene nélkül szerintem nem is léteznék. Ma délután volt A koncert, egyelőre ennyit vagyok képes írni, idemásolom amit a Facebook-oldalra írtam... Azt még hozzátenném, hogy nem tudom, hány zsebkendőt bőgtem tele, és még mindig nem tudom elhinni, hogy Ronan itt van. :) Várok egy 'köszönjük Budapest' fotót, hogy elmondhassam, hogy mennyire nagyon köszönöm a ma délutáni - budapesti - felejthetetlen koncertélményt! Az összes eddigi Havasi-koncert közül azt hiszem, hogy nálam ez vitt mindent - eddig. :) Hálás vagyok a kiváló elgondolásért, a sztárvendégért, a közös produkcióért, az új dalokért, az őszinteségért, az új cd-ért, a tiszta hangzásért, a látványért, a gyerekekért, a karitatív munkáért, mindenért, főleg azért, hogy ott lehettem. A Menedék-ért külön köszönet (nagyon szeretnék belőle youtube-videót), nekem az ilyen koncertek és zenei élmények a saját 'menedékeim'. Ez a dal lett a mai kedvencem, ha lehet egyáltalán ilyet mondani, hiszen az