Hoppá!

Hoppá! A szülihét elindult!.... és majdnem nagy hoppá lett... megvettem pár hete ezt, de valahogy nem került be a naptárba... aztán először rátettem egy ötyét (névnap+szülinap), majd egy megbeszélést is... naptár nélkül persze.

Aztán amire eljött a ma reggel, az egészet nem akartam, nagyon nem... és nem megjátszás. Többször megkérdeztem magamtól, hogy ugyan minek is vettem erre jegyet, mire gondoltam?!


 Nem mondom, hogy nem tartottam tőle már a vásárláskor is... Ott tartottam, ha kicsit is interaktív lesz, felállok és kimegyek.

Ne játszd meg magad!
Két színész. Nulla szerep.
Az a dolguk, hogy szerepeket játsszanak. Ezen az estén az lesz a legnagyobb kihívásuk, hogy ne játsszanak semmit. Járai Mátét és Nagy Sándort számtalan karakter mögé bújva láthattuk már. Most azonban nincs előre megírt szerep, nincs biztos mondat, és nincs hova elbújni.
Két Jászai Mari-díjas színész, fergeteges improvizációk, váratlan helyzetek, óriási történetek és egy kérdés, amely mindannyiunkat érint: Kik vagyunk, amikor végre nem akarunk megfelelni senkinek? Hol ér véget a szerep, és hol kezdődik az ember? Miért mutatunk gyakran mást, mint amit valójában érzünk? És lehet-e úgy élni, hogy közben nem játsszuk meg magunkat? Ez az este egyszerre lesz kiszámíthatatlanul vicces, meglepően személyes és szókimondóan őszinte. A Hoppá! Show-ban most nem egy darabot látsz. Hanem őket talán úgy, ahogy még soha.
Műsorvezető: Hamar Donát
Időtartam: 120 perc szünet nélkül.

Persze kicsit árverés, mert gyakorlatilag egy podcast felvétel, ami majd kikerül a YouTube-ra. Drága is, hosszú is lett.
Viszont! Járai Máté nem tudja, de iszonyú nagy feszültséget nevettetett ki belőlem.  💪🙏🤩🤗🫣😁 ezért nagyon hálás vagyok neki és lehet, hogy meg is írom neki. Reggel felkelni és elindulni is alig volt erőm, alig voltam hatékony, nyüglődtem, kínlódtam. Majd egyszer leírom, hogy miként kezdtem el követni, figyelni, interjúkat hallgatni vele.
Ez a pasas iszonyatosan szerethető, élőben még jobban. Őszinte és hiteles. ... és nagyon nagy mesélő. Nem lódító és kamuzó, hanem mesélő. Annyira, hogy potyogott a könnyem és egyszer el is 'pattant', nehéz volt levegőt venni szabályosan. 😅🤗

Sanyi unalmas és vén volt. Nem őszinte és megúszós is.