SPeti-Mikulás

Ezt a programot a maglódi agymenés után pár nappal hirdették meg... kicsit vacilláltam, de aztán meg mégsem... és az adventi naptáram (meg a Mikulás) megsegített. :)
Ez volt az első SP-közönségtalálkozóm, korábban ezért-azért nem mentem, de a Benczúr nekem nagyon kedves nosztalgikus emlék, annak idején Peti ott győzött meg nagyon vagy végleg (Kocsis Déneses közös koncert a kertben), ami utána jött az már a jelen is. Angliában voltam évekig pont akkoriban, hogy kezdett feltűnni, '17-ben jöttem haza és eleinte amúgy nagyon nem bírtam, sőt... hát, van ilyen is... :) - de erről már vallottam korábban, egyébként ezt időnként újraolvasom, van vami azóta valtozott is, de nem Peti....https://bernoblogja.blogspot.com/2019/12/vallomas-vagy-valami-olyasmi.html:)
A műv.be-kijáró nem az én műfajom, mégis kicsit vicces, hogy Petivel mégis vannak ilyen élményeim, lehet, hogy több, mint Sanyival (az Adagiot nem veszem ide)... és akkor még az utcai 'összefutásokat' nem is írtam.

Szeretem ezt a képet, de közönségtalálkozós fotónak civil képet választottam volna, mert ma nem Edmond Dantes-szel találkoztunk...

A meghirdetés után voltam olyan merész, hogy írtam a szervezőnek...

Nem tudtam, mi hangzott el korábban az előző közönségtalálkozókon, de gondolom, hogy mindig vannak újak, tehát kerülhetnek elő újra azonos kérdések is, meg az ember gondolhatja is a dolgokat már másképp. Írtam pár kérdést és ötlettelenség esetére pár dal-kérést is. Aztán amit lehet, azt lehet, amit nem, nem, nem baj, ott leszek - így indultam neki, aztán számoltam a napokat :)

Idemásolom, hogy mit szerettem volna, aztán dőlten szedem, hogy mit kaptam meg... Én magamtól több kérdést beválogattam volna, mert nekem tetszenek :)

3 kérdést és 3 dalt írtam, ennél húztam meg a határt magamnak (mert amúgy egy egész koncerttervet tudtam volna írni - és tudnék is bármikor):

Kérdések, amelyek engem foglalkoztatnak egy ideje:

- Ki-bemosakodás: ez főleg a Valmont és Jekyll/Hyde karakterével kapcsolatban érdekel. A 'bemenetel' is izgalmas, de hogy lehet ebből (jól) kijönni estéről-estére? Akkor is ha csak néhány havonta 1-2 előadás, vagy talán pont amiatt? Milyen az, hogy a legtöbb karaktere a végén meghal? (A Mária főhadnagynak főleg amiatt örültem, hogy életben marad a végén... :) )

- Castingok/szerepek: Jár-e castingra vagy egyáltalán érdemes-e, szeretne-e (film és színház)? Házon kívül mi alapján vállal el egy szerepet vagy fellépést? Pl. Gyöngyös? Szerződne-e vidékre... vagy Pesten is, de máshova...? Ha igen, mi alapján... ha nem, miért nem...?

- Népszerűség: milyen (volt) megélni, hogy egyre népszerűbb, mit tud kezdeni vele? Mennyire számít?

Dalok (de kértem, hogy csak olyat válasszon, amit tényleg szeret, vagy legalább ne mondja el, ha előadáson kívül nem szereti énekelni... :) )

- Valmont dala
- Morvin dala
- Örök hűség...
+1 Halleluja (vagy Dream on...)

Aztán csütörtökön jött egy e-mail, hogy lehet kérdezni írásban, ha valaki élőben nem szeretne...hát, így írtam még kérdést... mind olyan, amire a válasz nagyon érdekelne, ezeket küldtem:

- szerepálom (ami nagyon az volt és meg is kapta, és olyan is, amit nagyon szeretett volna, de nem lett az övé, illetve mi van (van-e) még)

- hiányzó szerepek (kár, hogy vége)

- mi kapcsolja ki legjobban

- mit játszana - hol látja magát a pályán - 5, 10, 25 év múlva? :)  (de ezt akár úgy is kérdezhetném, hogy az életét hogy látja 5,10,25 év múlva - de az már túl privát talán)

- mit csinálna, ha nem színész lenne

- mit kezd azzal, amikor olyan napja van, hogy nincs kedve játszani, énekelni ...? Gondolom, hogy van ilyen, hiszen a színész is csak ember... ;)

- milyen megélni belülről az Operett nagyon fura műsortervét, hogy egy-egy etapban 2 előadást kap és 3 hónapig (vagy még tovább) azt nem játszák és talán sosem tudni, hogy valami visszatér-e még? (nézőként én ezt nagyon nem szeretem,minden kihagyott/elcserélt Veszedelmest sajnálok, mert sosem tudom, lesz-e még...)

- önálló est?

- kedvelt írók, költők, újra olvasott könyvek, novellák, versek, stb

- hogy készül egy szerepre

- ő mit kérdezne magától ebben a helyzetben :)

- mit mondana a 10-15-20 éves SándorPetinek, ha találkozna vele...

és egy ráadás kérdés:

Pozitív és negatív vélemények és kritikák - fontosak vagy sem, kié fontos (számít), kié nem. Mitől igen vagy nem?

Szóval azért néhány kérdés átment... :) Szokásos Petis, agyalós és kerülgetős válaszok jöttek, de itt-ott mégis elgondolkoztam. Még valami megy bennem most is, órákkal később is. Érdekes egy srác, minél többet látok belőle, annál zárkózottabbnak látom, annál jobban sejtem a dolgait, és pont így visz egyre mélyebbre a dalaival, a játékával. Érdekes. Ma is iszonyat módon izgult az elején, látom ezt már ennyi idő után, főleg amikor láttam egyik dal után, hogy tiszta víz a háta, pedig nem volt annyira meleg a teremben. Gyönyörű a Benczúr ház, komolyan. Még mindig. 

Egy ideje sejtem, hogy miért nem kapta meg még mindig a Jászai-díjat,  megint megerődtem ebben, pedig a munkája miatt már bőven az övé lehetne...

Régi és tök új ismerősbe is botlottam. Az új a wc-n köszönt rám, múltkor egymás mellett ültünk a Máguson. Amire én kijöttem a wc-ből és beálltam a rém hosszú sorba (pedig fél órával előbb ott voltam a kapunyitás előtt), újra mellé kerültem. Elkezdtünk beszélgetni, aztán egymás mellé ültünk, aztán együtt jöttünk el, együtt nem kértünk fotót, stb. Azóta kiderült, hogy van közös ismerősünk, van köze a mentálhoz és hát meg a többi és túrázik.

5 dal volt:

- Eljött az óra (meglepődtem, hogy megint ez volt - lásd Maglód, amikor azt mondta, hogy előadáson kívül nem annyira szereti énekelni), közben meg egész más sorok voltak erősek, egészen áthallásos volt az adott helyzetben. Nagyon ideges volt itt az elején, volt egy olyan érzésem, hogy magát próbálja csillapítani...... "célod hív  csábít" .... ",minek is bújnál"... "száz feladat vár még..." "mindegy, hogy csoda vár vagy más" .."mégsem volt légvár" "itt állsz a célnál... "félned nem kell" .. - de az egészet idemásolhatnám... egész más élmény volt ez így... pedig nem is tudom, hányszor hallottam ezt a dalt és hány embertől... ez a szép, még mindig tudja máshogy énekelni...

- Nagy árat kér a sors... - hát ettől már eleve majdnem elsírtam magam... itt gazember volt, mert a dal előtt azt mondta, hogy nincs kedve énekelni, beszélgetne inkább tovább (valójában ő beszélt, mert nem beszélgetésben jöttek a kérdések, hanem csak mindig felolvasva...) közben meg a csillár remegett... gúnyosan el is húztam a szám és közben arra gondoltam, mi lett volna, ha még kedve is lett volna énekelni... tök szépen énekelte ezt, pedig nem egy haknis dal... :)

- Hétköznapi hős - hát, ez mindig döglesztő... talán tényleg eljön neki ez a szerep... még a Mozart... 🙏 csak ne Békéscsabán vagy hasonló távolságban, mert nagy lesz a baj... 🤭😉 ... és ne Gubik Petrával...

- Halleluja... ezt nagyon szerettem volna... már korábban is más helyszínen... türelemmel vártam ezt, mert amikor mentem föl a lépcsőn, pont ennek a beállós foszlányai áradtak a lépcsőházban, egy álom volt már akkor... de alig mertem elhinni... érdekes módon  az elején szerintem elcsúszkált vagy nem jól kezdte el, aztán a végén csak gondom lett... :)

Ezek után elképzelni nem tudtam, hogy vajon mi jön majd, ha nem ez volt az utolsó... hát, az, amire álmomban sem gondoltam volna...:

- You raise me up... hát ebbe belesírtam, nem kicsit... látványosan...

Ez az utolsó 2 azért volt főleg nagyon örömteli, mert nem szokta őket énekelni mostanában (és azelőtt sem ronggyá), az egyik meg az én kérésem volt (ezt tudom - na nem miattam énekelte 🙃 hanem tudom  hogy ez tőlem indult és átment) ... hallgatva az utolsó dalt egy sok évvel ezelőtti élmény jött fel... még akkor is valószínűtlennek tűnt megkapni ezt a dalt és mégis... http://bernoblogja.blogspot.com/2016/05/josh-20.html

Hát szóval... maradok tisztelettel... 🙏♥️🙏

Elvittem magammal a Veszedelmes viszonyok könyvemet, mert tudtam, hogy ha valamit kérnék, az a Valmont kapcsán lenne... mert nekem az van olyan kábulat, mint a Jekyll... talán még jobban... meg is jött a válasz, hogy miért... ez a másik szíve csücske... ♥️ kár, hogy ezt a karaktert nem elemezgette tegnap, a Jekyll-t sokat, és értem is, amit mond... és tényleg ezt látni a játékán keresztül... 

aztán közben pont az jött egy válasznak valamelyik kérdés kapcsán, ami miatt tipródtam eleve és ami a plakáttal is a gondom... és ezért nem tudom őt és mást se megvárni, mert ott már utána más a helyzet... hogy nem a vikomt ült ott... nem a vikomt írt volna nekem oda bármit is... így aztán letettem róla... nem is dedikált, azt láttam, hogy a fa előtt volt fotózás, volt ahol ölelkezésbe fulladt az esemény, voltak akik többet beszéltek, stb, mi a helyünkön maradtunk ülve és messziről csodáltuk és még nem akartunk eljönni ebből a légkörből, pedig a szomszéd el kellett érje a vidéki buszát.

Már itthon jutott eszembe, hogy nem volt hujjogás, sem nagy visszataps, mert szerintem mindenki teljesen elbűvölten ült a helyén és pislogott, én meg bőgtem... :) csak nem gondolja, hogy nem volt jó este...  ;)

Még odamentem a szervezőhöz, hogy köszönjek neki és azt mondja nekem, hogy már sorra kerültél? Jah, mondom én nem megyek a sorra 🤭😉, csak szerettem volna köszönni és nagyon szeretném az önálló estet... zongorával meg egy Petivel... 🎭👏🎁🙏♥️

Érdekes volt, hogy a nézők többsége szerintem nálam idősebb volt, nem sok huszas leányka volt... persze ez lehet, hogy a borsos ára miatt volt, de mindenképp meglepett.

Szóval ez volt az esténk... örülök, hogy elmentem, mert fontos ez a közeg is néha, így látni. Leénekelte a fejünket, döbbenetes erő és mélység (&magasság) van benne... szerintem ezután ide járnom kell, hiszen ott vannak a meg nem válaszolt kérdéseim... meg a dalok... 😉

... és aztán kijöttünk az ajtón és szakadt a hó... hát mit mondhatnék, mi kell ennél több...? :) 🙏❄️♥️🎄🎅 végtelen hála... 🙏🙏🙏

ráadás: a karácsonyi CSAF-ban Peti is lesz :) 🙏🎭🎄♥️

 ... mégis van közös kép ;)