Ebugatta

Afféle ráadásként a ma délutánt ismét az Operettben töltöttem, hogy miről is van szó: Ebugatta

A mai fellépők:

Eredetileg úgy volt, hogy nem tudok menni, végül valaki mégis nekem adta a saját jogán szerzett jegyét, így tök jó helyről igazán élvezhettem a kutyashow-t! :) Sosem gondoltam, hogy én egyszer egy ilyen rendezvényen érdeklődéssel és pislogva figyelem a kutyákat. :) (gazdival vagy gazditól függetlenül)

Még csütörtöki riport az eseménnyel kapcsolatban: https://anchor.fm/klasszik-nyitany/episodes/EBUGATTA--JTKONYSGI-KUTYASHOW-AZ-OPERETTSZNHZ-MVSZEIVEL-e1kb4f5/a-a85fne5?fbclid=IwAR3Y4pKl6DrfcA1x0pBq_JSskf84siJUjhreljGKvQn70egK3YBn9TS5llA

Nem is tudom mit meséljek. :) 

Tök jó ötlet volt alapvetően a színháztól (bár még mindig érdekelne, hogy milyen a hangulat a felezett következő évad miatt). 

A rendező (Homonnay Zsolt) kicsit túlgondolta, mert nem lehet egyszerre a színpadot nézni, fölötte egy kivetítőt és még egy dalt is hallgatni - mindeközben a kutyák jópofa dolgokat is 'meséltek a gazdikról... azt már nem is mondom, hogy néha nem volt elég fénykép, tehát a vetítés is túlfutott (ismételt). De az ötlet tényleg állati jó volt. 

Nemcsak színészek voltak jelen, hanem 'háttér'emberek is, mindenkinek a legtisztább emberi arca jött elő. Olyanokat is megkedveltem most, akit pedig nem... Pl. Fishl Mónit életemben nem láttam még ennyire tisztán embernek és úgy elérzékenyült, hogy nem is tudta igazán elénekelni a dalát. Vagy mondhatnám Keresztes Ildikót, akinek még a kutyája is fura kicsit, de együtt mégis jók voltak. Érdekes, hogy ki milyen kutyát választott magának - vagy fordítva... :) De az biztos, hogy az összes, aki ott megjelent (talán 25 kuty gazdival, ha jól emlékszem), rajonga nézett a kutyájára és fordítva is. 

Magamból tudom, hogy milyen kutyákat kedvelek, de szerintem csak magamtól nem tudnék kutyás lenni - ez is olyan, minthogy kertes házat hogy vegyek egyedül... :( a kutyaszerű (macskánál is kisebb) kutyám biztosan nem lenne még úgy sem, hogy belesodródom.

Voltak dalok is - de szerintem arra nem igazán figyelt senki, mert közben úgyis a kutyák elvitték a show-t, pedig jól válogatott dalok voltak - vagy más szöveggel, vagy a helyzet miatt ezek tök jól ültek.

És persze a kutya sokszor mint egy 2-3 éves gyerek, ha nem akar, nem jön be a színpadra. :) És tényleg annyi minden történt, hogy néha nem is tudtam követni, hogy most hova nézzek. 

Jókat nevettem, szerintem végig mosolyogtam vagy épp majdnem elbőgtem magam a sok érzelemtől. :) Jó volt, nagyon sajnáltam volna, ha kimarad.

(a jobb alsó sarokban a kép nem jó, viszont ilyen, amikor a kutya pislogni is a gazdival együtt szokott :) Nyina kapcsán megint eszembe jutott Matyusom, aki totyogó kora óta husky-mániás és neki plüssből is olyanja volt és mindenhova vittük, ráadásként úton-útfélen husky-ba botlottunk (sosem gondoltam, hogy ennyi van belőlük) és mindig összebújtak... vagy szinte egymába ... végül labradorja lett, de csak tenyészeti okokból ;) persze Dobby-ba sem bújik kevésbé, de szerintem ebben az életben lesz még neki farkasa :))

és ha szeretnél adakozni: Lelenc Kutyamentő Egyesület: 16200106-00142816 

P.S.: a metrópótló felé ügettem, amikor valósággal belém nyilalt, hogy ide aztán most őszig biztosan nem jövök többet. Ezekben az órákban van az utolsó István, a király előadás, amire még délután megnéztem, hogy nincs-e jegy - szerencsére nem volt. ;) Hónapokig nincs több színlapnézegetés, hogy ugye nincs változás, vagy nincs-e mégis változás... Nincs jegyvadászat, nincs fogszívás, hogy már megint jegyet kéne venni... nincs több éjszakázás, színházi másnaposság. (Még van egy Mamma Mia jegyem július végén és talán mégis bejön egy Elisabeth, de amúgy tényleg a nagy SEMMI.) Kell is (talán) ez az érzelmi szünet, hogy sok minden elcsituljon bennem, úgyis ezer dolog és sz@ság dübörög, üvölt odabent. Meglátjuk. Berni most elvonóra megy. ;)

Tényleg egy jó évad volt, nagyon szerettem, sok szépet őrzök. A díjakat továbbra is nagyon szeretném, ha lennének és a többit meglátjuk. A saját díjamat már rég odaítéltem szívvel-lélekkel. 😍🙏