Hétvége

Ma délután a 13.46-os személlyel hazadöcögtem Celldömölkön keresztül. :)

/az eltáv vasárnap estig szól, amikor a 19.28-as vonattal kell visszadöcögni/

Egy jó késői ebéd és korai vacsora után határozottan jobb az erőnlétem és később még vagy fél órát töltöttem a kedvenc cseresznyefám alatt és az isteni ropogós fekete cseresznyét habzsoltam :) 

Az eper meg a hűtőben várja, hogy az enyém legyen :) 

Az amúgy nem kicsi kertünkből három gyümölcs a leg-leg kedvencem: cseresznye, eper, szőlő... ezeket várom mindig nagyon, és a körténk meg a barackunk, málnánk a következők... :) 

Van még egy kedvencem, de azt évek óta nem ettem: szamóca. Ez a nagyapámhoz kötődik, ő szokta nekem a mezőn, erdőn, legelőn gyűjteni hol üvegbe, hol csokorba... Azóta is hiányzik...

Az eperről minden évben több gyerekkori sztori is eszembe jut: 

Az egyik, hogy a kedvenc nagymamám befőttnek is el szokta tenni nekem kicsi üvegekben és télen azt ehettem sok-sok tejszínhabbal (habszifonos!).

Van egy másik, ehhez a kisebbik bátyámnak is köze van. A mamákék háza és a miénk között nagyjából fél úton van/volt egy ház, de már más a tulajdonos, ahol szoktunk epret szedni vagy kapni már nem is tudom, hogy volt, a lényeg, hogy egyszer jöttünk hazafelé és a tesóm bekiabált a néninek: hogy "Hé, van eper?" :)) Kicsik voltunk - még ő is, és jött a nem túl kedves (bár igaza volt) válasz: "Mi az, hogy hé?! Talán tessék mondani, van eper? - Nem, nincs eper." :) Téptünk haza és szerintem röhögtünk is - nem kicsit. :) Ezt nagyon szoktunk emlegetni, holnap eszébe is hozom, ha találkozunk :) Hé, van eper? :))