Mikulás hete
Bár az angolok szerint a Mikulás (SantaClaus) majd csak 25-e reggelre jön, mégis a hét a Mikulásvárás/találkozás jegyében telt és ez még csak a kezdet.
Jött otthoni szokás szerint (de itteni hagyományok szerint) a Mikulás, kis és nagy cipőkbe pakolt egy szép (hideg) reggelre. :)
A nagy pakolás közben megevett egy fél csokis kekszet, ami a kandalló előtt várta. Aztán a rénszarvasok közben leparkoltak a ház előtt és ittak némi tejet meg elmajszoltak egy kis répát, mert ezek ott várták őket :)
Aztán kedden (szerencsére 6-ra esett) volt az utolsó játszóházas alkalom az Ark-ban, hát egyszercsak jött a Miku. Bátor hősünk (Matt) úgy megilletődött, hogy ez a piros ruhás tényleg létezik és nemcsak a tévében meg a mesekönyvekben van, hogy egyből hátat fordított neki és némi pityergés közepette erős csimpaszkodásba kezdett - de azért az ajándékot elfogadta :)
Még mindig szeretem az ilyen alkalmakat és ott ülve egy méterre tőle, megint elhittem, hogy létezik :))
Eszembe jutott az is, amikor a pici keresztlányom még nagyon picike volt, épp hogy beszélt, és szinte a legkisebb volt az ünnepségen - és megkérdezte a Mikulás, tud-e valaki verset mondani, nyújtózkodott, hogy "ő igen - de anya is"... :) így esett, hogy ketten mondtak verset, ami egy aranyos vers volt, azóta is emlékszem :) (vagyis csak egy részére - ki fogja ezt mind megennni?)
Aztán a Mikulás-sztoriknak még messze nincs vége, mert tegnapi kirándulásom során annyi Mikulást láttam, hogy ha ezután egyet sem sikerülne, kb 100 évre elegendő lenne rajtam kívül még másnak is.
Nagy összeröffenés volt a Trafalgar Squere-en. Igazából azért mentem, hogy megnézzem a nagy karácsonyfát, és egyszercsak minél több Mikut láttam - jobban mondva pirosruhás népet. Azt gondoltam, talán Mikulás-gyűlés van vagy ilyesmi. Vagy talán mindenki Mikulás-buliba megy? :)
De nem, mert amikor közelebb mentem, láttam, hogy ezek eléggé ittasabb-félék, így a keddi illúzióm rögtön oda lett - Mikulás tényleg nincs...(?)
Mert ez történt: http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/10/22/Szexi_Mikulasok_Londonban__fotogaleria_a_Santaconrol.aspx
Jött otthoni szokás szerint (de itteni hagyományok szerint) a Mikulás, kis és nagy cipőkbe pakolt egy szép (hideg) reggelre. :)
A nagy pakolás közben megevett egy fél csokis kekszet, ami a kandalló előtt várta. Aztán a rénszarvasok közben leparkoltak a ház előtt és ittak némi tejet meg elmajszoltak egy kis répát, mert ezek ott várták őket :)
Aztán kedden (szerencsére 6-ra esett) volt az utolsó játszóházas alkalom az Ark-ban, hát egyszercsak jött a Miku. Bátor hősünk (Matt) úgy megilletődött, hogy ez a piros ruhás tényleg létezik és nemcsak a tévében meg a mesekönyvekben van, hogy egyből hátat fordított neki és némi pityergés közepette erős csimpaszkodásba kezdett - de azért az ajándékot elfogadta :)
Még mindig szeretem az ilyen alkalmakat és ott ülve egy méterre tőle, megint elhittem, hogy létezik :))
Eszembe jutott az is, amikor a pici keresztlányom még nagyon picike volt, épp hogy beszélt, és szinte a legkisebb volt az ünnepségen - és megkérdezte a Mikulás, tud-e valaki verset mondani, nyújtózkodott, hogy "ő igen - de anya is"... :) így esett, hogy ketten mondtak verset, ami egy aranyos vers volt, azóta is emlékszem :) (vagyis csak egy részére - ki fogja ezt mind megennni?)
Aztán a Mikulás-sztoriknak még messze nincs vége, mert tegnapi kirándulásom során annyi Mikulást láttam, hogy ha ezután egyet sem sikerülne, kb 100 évre elegendő lenne rajtam kívül még másnak is.
Nagy összeröffenés volt a Trafalgar Squere-en. Igazából azért mentem, hogy megnézzem a nagy karácsonyfát, és egyszercsak minél több Mikut láttam - jobban mondva pirosruhás népet. Azt gondoltam, talán Mikulás-gyűlés van vagy ilyesmi. Vagy talán mindenki Mikulás-buliba megy? :)
De nem, mert amikor közelebb mentem, láttam, hogy ezek eléggé ittasabb-félék, így a keddi illúzióm rögtön oda lett - Mikulás tényleg nincs...(?)
Mert ez történt: http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/10/22/Szexi_Mikulasok_Londonban__fotogaleria_a_Santaconrol.aspx