🛷❄️

A bögötei templomdomb... gyermekkorom megboldogult helyszíne... akkor még nem vt kivilágítva, térkő se volt, viszont meredekebb volt, az eső jó barázdákat vájt a sima útba, ha jól kaptuk el szánkóval, elég volt bevenni a kanyart... 🤗😀🛷❄️👏🥳🙈🙏 ... vagy nem elrepülni... (egyébként az udvarunk is ilyen lejtős, csak ott meg szokott zavarni a kapu... 😀😉🙃 )

A Bözsi néni meg mindig átkot szórt ránk, amikor ment föl harangozni, mert kisíkositottuk az utat... 🙈

A falu összes kölyke ott volt ájulásig... együtt, szülők nélkül...

Sógornőm mai képe:

Nekem most ez jut, de így is hálás vagyok minden pihéért... 🙏❄️ olyan ez ma megint mint egy áldás az igazán ócska napon, pedig még nincs is vége a napnak.