Viva Wildhorn
Úgy hiányzott már egy kis muzsika, pityergés a színházban, Petizni, meg ilyesmi.
Persze már az is ünnepszámba megy , ha a 'városba' bejutok... 🙃
Ez a koncert volt nyáron a Margitszigeten is csak ma nem volt itt a Mester (Wildhorn).
Kicsit hiányzott is, mert így csak jöttek egymás után a dalok és szaladgáltak a karmesterek.
Kicsit egyébként szerintem aránytalan a második rész, mert más is tanulhatott volna új dalokat a szerepei mellé...
Zsoltit megint felkészületlennek találtam, ennek nem örülök. (Kifelé jövet egy pasi nagyon ki is volt rá akadva, hogy csak tutul, vonyít és még a nőket is le akarja énekelni... bezzeg az a másik inkább alámegy...)
Lipics Franciska több mint gyenge, a szép nagy dalt nagyon elrondította, pedig gyönyörű dal, A Carmenséghez köze nincs, duettben meg tanulja meg még az egyetemen, hogy a duettet ketten éneklik... nem egyedül, főleg nem rossz ritmusban...
Füredi Niki ma csak a Rudolf-duettben tetszett, ott esett le, hogy ennek a tünci nőnek a mérges szerepek állnak jól (lásd Madame Voulange)...
Drága Szomor Gyurci, olyan szép volt a Draculás dal, hogy naaaagyon!!
Verocska... 🫶🤗❤️🙏👏 elvitte a show-t... annyira újragondolta Vetsera Mária nagy dalát, hogy szinte más értelmet is nyertes pokoli jó volt, annyira örültem neki megint!! A Stefániától kidőlt a ház fala!!! Olyan mérgesen is jött be, hogy levegőt se mertem venni se pislogni... 😅😉
Aztán egyszer csak elénekelte Carmen dalát és annyira megríkatott mint ma senki... utána következő dalnál aztán nem is tudtam figyelni.
Az el nem próbált finálé ... elrontott sorok és szólamok, nem profi 🤨
De Wildhorn jól ír, érződik az ő mókássága, lágysága és kedvessége a muzsikájában. Egyik-másik történet kifejezetten filmzenébe illő.
