Az estéim mostanában inkább próbálnak erről szólni. Nem bánom, hogy nem kell éjfélben hazakódorogni, igyekszem minél korábban lehalkítani a telefont és le is fordítom, hogy ne is lássam a kijelzőt, se tévé, se netflix... 

„Mert az, hogy olvasni tudok, azt jelenti számomra, hogy soha többet nincs magány, hogy nincs unalom, hogy nincs tér, hogy nincs idő.” (Szabó Magda)