44/27

 #22. Egy nyári történet

Nagyon szerettem! Rég olvastam ennyire ötös könyvet, hogy a közepétől már muszáj bele lapozgatni és onnantól gyakorlatilag potyogó könnyekkel olvastam, annyira szép volt. Közben tele fájdalommal és szép gyógyulással, előtartással, olyan igazi, szép barátsággal és abból átalakuló mély szerelemmel, hogy az ember lánya csak vágyni tudja, hogy vele is megtörténjen egyszer egy ilyen vagy legalább hasonló. A végén kicsit már túl grandiózus lett egzisztenciálisan, de amúgy szuper volt, alig vártam, hogy végre olvasni tudjam mindig tovább és tovább és még tartson...

Érdekes még, hogy kifotóztam egy-egy sort, amit a végén vettem észre (pedig a hátoldallal kezdtem), hogy ott is megjelenik, sőt a honlapon is az egyik, idemásolom: "Az életed üres lap. Álmodd olyanná, amilyennek szeretnéd, és valósítsd meg."

Ráadásul a megjelenés is nagyon szép.