Chesapeake Shores

Általában véve ritkán engedem magam bele sorozatba, mert vagy nincs időm, vagy egy-egy évadnak nem jó nekiállni, soknál meg nem alszom... :)

Ezt itt olvastam könyvben (vagy már el is bizonytalanodtam, mert megvan és nagyon kiemelt helyen, viszont itt mégsem találom - vagy akkor még nem írtam le minden könyvről, amit olvastam a véleményem - közben meg ami '11 óta nincs a blogban, az meg sem történt... ;)

... szóval a lényeg, hogy sokáig távol tartottam magam (néha-általában nehéz könyvként megszeretett témát sorozatban nézni, de így voltam a Virgin River-rel is...), meg aztán vártam a szinkront... ami nem jött...  meg 6 évad... viszont gondolom a Netflixen se marad ott semmi örökre.

Viszont most tényleg pihentetni muszáj magam, főleg délutánonként, ezért tegnap elfektettem magam és eredeti hangban (de magyar szinkronnal) átadtam magam ennek a csodának ... álomhelyen szép emberek, jó karakterek, igazi érzések és nehéz élethelyzetek... 

(... én amúgy a szinkron híve vagyok, mert kevés időm van filmezni (ez ugyanaz az idő, amikor olvasnék vagy horgolni tudnék), sorozatozni és olyankor már pihenni akarok... viszont így tutira egyszerre egy dolgot csinálok, max könnyebben alszom bele, ami most szintén nem baj.

Ugyan ez nem a Netflixes ajánló, de aki még nem látta, szívből ajánlom, ha szereti az olyasmi filmeket, mint én. Az első évad ma reggel lement... :) Alig várom, hogy elmélyedjen a másodikban... Amire véget érek az egészen, talán már a kórság is lemegy rólam... közben igazi embermentes napok vannak...