Nagyszombat a csend napja.

A nap, amikor a Megváltó már nem szenved,

de még nem dicsőült meg.

A nap, amikor a test a sírban nyugszik,

és a lélek az árnyékok földjén jár,

hogy megnyissa az utat azoknak,

akik előtte voltak.

Nagyszombat az alászállás titka,

és a remény gyökere:

mert aki ott volt a föld mélyében,

az már tudja, hogy jön a hajnal.

/Wass Albert/