#törékeny jégen
Ez a dal érdemel egy külön posztot...
Zene/szöveg: Hrutka Róbert
Hegedű, brácsa: Szabó Árpád
Cselló: Kalmus Felicián
Keverés: Nyíri Sándor
Video: Simon Péter
Külön köszönet Kiss Editnek (Szegedi Dóm) a segítségért.
Törékeny jégen
Valahol bennem,
Elveszett minden,
Hát engedj még szabadon,
Ígérem nem leszek vesztes,
Az ég felé zuhanok,
Élem a perceket, mintha az utolsó lenne,
Tudom, hogy hallasz a csendben,
Ez csak a kezdet,
Néha még félek,
Lelkem, ha reszket a törékeny jégen,
Már nem kell,
Nem kell a szánalom,
Csatornák kövére hányva a bánatom,
Engedj,
Engedj zuhanni,
Vagy, ments meg,
Ez csak a látszat,
Néha még fáj,
Ha a szívembe szúrod a kételynek kardját,
Hogy lássam,
Vesztébe rohanni azt,
Aki bennem ellened örökké lázad,
Félek, már nem kapok választ,
Már vágyom a fényre,
S, hogy valaki szeressen végre,
Csak állok a parton és nézem,
Lelkem a törékeny jégen,
Kérlek, hogy ennek a dalnak,
Ne hagyd, hogy így legyen vége,
Talán a végzet,
A nyomomban érzem,
De én vagyok az,
Ki önmagát taszítja mélyre,
Álmait féltve,
Az alázat oltárán,
Szép lassan így hullik térdre,
De néha még felnéz az égre,
Nem tudom honnan,
Honnan a félelem,
Hit nélkül eljátszott életem,
Talán csak loptam,
Vagy ott volt a porban,
És megláttad bennem az utolsó esélyt a jóra,
Váltsd az álmot valóra,
Már vágyom a fényre,
S, hogy valaki szeressen végre,
Csak állok a parton és nézem,
Lelkem a törékeny jégen,
Kérlek, hogy ennek a dalnak,
Ne hagyd, hogy így legyen vége,
Mert azt mondtad, az vagy,
Ki nem veszít többé a harcban,
Örökké higgyek magamban,
De, nem vagyok más csak egy dallam,
Mit Isten majd eldúdol halkan,
Egy hamisan eljátszott dalban.
Könyörgöm vedd el,
Harcom a világgal szemben,
Segíts, mert nélküled nem megy,
Szárnyalni feljebb és feljebb,
Ha végül majd elfogy az erőm,
Hát engedj,
Engedj zuhanni,
Vagy, ments meg,
Látod, védtelen lettem,
E tébolyult világban, te voltál az,
Ki magadra formáltál engem,
Érints meg, itt vagyok,
Nem vagyok más,
Csak egy könnycsepp az arcodon,
Engedj,
Engedj zuhanni,
Vagy, ments meg.