Kékfekete
Athos-szal a találkozás névnapi ajándék lett volna még pontosan egy hónappal ezelőtt. Afféle tőlem nekem. Pár nappal az időpont előtt - amit valahol novemberben foglaltam le - az oktató betegedett le, aztán ugye én is... Merült fel március eleje és április is, végül lett hely a mai napra... DE a mait is le kellett mondanom, mert tegnap délután mintha felfázás jelei ütötték volna fel fejüket és közben a hónap öröme is beköszöntött a rosszabbik fajtából... a szívem szakad bele... (persze nem kellett volna fél órát toporogni vasárnap délután a vékony talpú cipőben a 6szín előtt, aminek kellemetlen ára lett)
Még amikor szülinapi szövésen voltam, akkor emlegettem, hogy karácsonyra szeretnék egy sötétkéket szőni... lehet, hogy ajándékba és lehet, hogy nem...Akkor nem volt olyan felvetés, most pedig választhattam kettő közül... egyértelmű volt, hogy ezt fogom választani:
Unisex sálnak készült volna sok szimbólummal... végül a meg nem született és a létre nem jött sál lett maga a szimbóluma az elengedésnek...
Hetek óta gondolkoztam a színeken, mintán... meg úgy általában... hát van ilyen... tudni kell belátni, hogy mi fér bele az életbe és mi nem...
Mivel mindenképpen szabin lettem volna, itthon melegítettem és itattam magam a kuckómban, kicsit magamba szálltam, rendbe szedtem a piperés polcot, ami már nem fért bele a hétvégébe, megvarrtam egy hiányzó húsvéti párnát (Anyukának varrtam egy szép szettet és abból pont ennyi maradt), felnyomtam pár dolgot a Vinted-re (szintén hétvégi feladat lett volna) és bőven tudtam még pihenve dolgozni a szülinapi fénykép albumokon. (Estére muszáj volt jól lenni és reggel úgy gondoltam, hogy valamit be kellett áldozni...)
... és ugye megint szabadság... tényleg kell egy terapeuta, egy tisztítókúra, mocorgás a levegőn és vitaminbomba...
... és persze mibe futottam pont bele, ha már itthon voltam... ?! #nemhiszemel
... szóval a kávéra Sanyi is megérkezett... 😆😉 ... igaz, hogy már kívülről tudom az egész adást, de akkor is... 🙈
... na de milyen az új bögrém?! 😉🐰❤️🥕
Délután aztán még aludtam másfél órát, bíztam benne, hogy rendben leszek egy 90 perces előadással és bíztam a színpadi varázslóban is... este fél hétre már megbékélve tudtam azt mondani magamban is, hogy ezt a sálat nem kellett megszőni... kellett ez az elcsendesedés ma napközben... 🙏
Lackfitól hallottam egyszer, nem leszek pontos, hogy az Úristen sok ajándékot ad, csak néha rettenetes csomagolásban... most már hálát tudok érte adni...
Este látom, hogy másnak viszont jól jött:
