Aranylakodalom

A 75. Ötvenedik... 🤗🙃 (torta nélkül)... nekem a negyedik... azt hittem többedik, de az 51. óta úgy tűnik, hogy nem láttam.

Annyira meg tud nevettetni úgy igazán... óriási tapasztalás és pokoli jó érzés. 🙏

Szeretem Vajk játékát, hogy nem rest elnevetni magát, ahogy Sanyival egyek, Ő (S) pedig elmegy itt a határig, nagyapaként brutális... 😆😅🙈😁😆🤣 ... mégis talán az egyik legkedvesebb részem, amikor Nagyanyó színre lép. 😇😊🫠

A gebe lánykákat nem annyira bírom, sajnos ma nem is Gyopárka volt, de ennek a lánynak is ültek a poénjai. Szerednyey viszont hiányzott...

Amíg Vajk el nem hozta a színházi életbe ezt a fajta legjobb értelemben vett, színtiszta szórakoztatást és minőséget, én kifejezetten rühelltem a sokajtós előadásokat... 🙃 jobb szerettem 'kikészülni'akár a drámától, akár a szerelemtől (vagy mindentől egyszerre), bár most is szeretem rommá bőgni magam 10-re 😇🫠😊🙈 DE! ahogy mélyen belülről tud nevettetni (és mindent kimosni, letenni) az Aranylakodalom (de a Legénybúcsú is), azt magam is alig hiszem el, pedig csak leülök oda, jelen vagyok és hagyom hogy hasson... és ma (is) nagyon tudott hatni.

Fergeteges előadás volt, senki nem mondaná meg, hogy dupláztak. Sokszor hetvenötöt kívánok még és sokszor újabb 28 évet Alex-nek és Simon-nak. 🤗👏🙏 

#hála

(Sokan ugattak és rettenetes szájszaga volt körülöttem valakinek...)