M Á V

A vasút megint kitett magáért, hoztuk a visszafelé már szokásos 51 perces késést.

A vicces az, hogy tesóm pont ma volt Pesten, keresztanyáméknál, így útközben kerültük egymást, valószínűleg őket is elengedtük Sárszentmihálynál. 🤗🙈😅

A jegyem Fura család mellé szólt, egyik tuskóbb volt mint a másik, a csaj húzta a száját, amiért óhajtottam  leülni a helyemre, később pedig kikönyökölte a jobb oldaam, 'apu' szétrúgdosta a lábam, mert ugye neki nyújtott lábbal kell ülni, 'anyu' pedig rebegtette a pilláit és fújta az orrát... és leszállásnál annyit pakoltak, mint akik egy hete a vonaton élnek. 🙈😆

Én pedig pótoltam a blogolást és minden elmaradt messenger üzit, közbe továbbhallgattam a karácsonyos zenelistámat, már amikor volt térerő.

Az állomason találkoztunk egy nővel, aki régen Bögötén lakott, Apuka persze ment beszélgetni. 🙃

Azt mondja a nő:

- Vendéged van, Józsi?

- Nem, a lányomat hoztam.

-EKKORA lányod van???

(Hát, gondoltam, ekkorának ekkora voltam 35 éve is,egy cm-t se nőttem fölfelé legalábbis is... 😅🙈)

Aztán végigkérdezte a tesóimat, ott csak az érdekelte, hogy hol laknak. Azok lehetnek akkorák, amekkorák... 😆🙃🙈🙆‍♀️

Szegény apám annyit dekkol minden körben az állomáson, hogy ma azt mondta,  hogy aki rosszat akár álmodni, csak gondoljon a jánosházi állomásra és várja a vonatot... 😅😆🤣😂😁