5 percen belül 4x

Ez most nem fér el bennem, ezért ideteszem.

Ma, negyed 6. Végre hazafelé tartok, minél rövidebb úton a metróhoz, a célban aztán sorozatos incidensek jöttek, a másik fél mindig az erősebb (szószerint!) nem egy-egy bunkó tagja.

- a bejáratnál úgy jön kifelé, miközben már én is az ajtóban vagyok félig, hogy hátra kell lépjek

- a lépcső felé közeledve olyan erővel jön szembe nyílegyenesen felém, hogy megint ki kell térjek

- a metróajtó rámzár, mert olyan lassan lép be egy nagydarab tahó, hogy nem férek be mellette, arra nem is gondolnék, hogy előre engedjen... nem sánta, nem sérült... már éreztem, hogy nem fogok tudni rendesen bejutni, a rámzárásnál épp benne voltam a mondatban, hogy SZÁLLJUNK MÁR BE...! mire csak néz rám vissza és még a szerelvényen belül is, utólag valójában meglepődtem, hogy nem szólt be vagy ütött oda... leültem az első helyre... 2 férfi közé...

- jobboldali útitárs kívánt vállakkal és könyékkel a telefonján úgy nézte az olimpiát, mintha az élete múlna rajta, közben nyomta a saját jobb karomat (nem véletlenül nem jarok nyáron sem ujjatlanban)... bízom benne, hogy ez a tízmillió sportőrült évkozben is figyelemmel van az adott sportok irányába...