Classic II.

Ha jól számolom, mához 8 hétre a fiatalemberrel töltök néhány csodás órát. Londonban. A Royal Albert Hall-ban...

... és még néhány napot másik két fiatalemberrel és csapunk egy kis utószülinapot....

Az egész koncert és a jegy és megint Londonba menni az abszolút luxi-kategória... de a februári két hétnek azért voltak nehézségei, amiben ez volt a díjam... nekem, tőlem-nekem, értem-miattam. (Közben az akkor 6-7 éves keresztlányom jutott eszembe az első pesti nyaralásánál neki egy görkori volt a jutalom a szüleitől és amikor esténként telefonált a sógornőmmel, mindig azt mondta neki, "Anya, hallod, még bírom ám!" :) Ez nagyon megmaradt bennem, pedig tényleg bírta és jól érezte magát, a végén én néztem ki rosszabbul :) és amikor most anyukámmal beszéltem, így szokta kezdeni, bírod még? :) és olyankor a mucikra gondoltam (meg Hauser-re... :) és így bírtam... 
A RA-ból csupa jó élményem van (Piano Guys, fergeteges karácsonyi koncert, Josh Groban...) és már előre borzongok, ha csak belegondolok és nagyon imádkozom, hogy minden klappoljon és tényleg ott tudjak lenni, mert erősen mese-szerű és hihetetlen is...

Lassan jönnek az új dalok az albumról, de amit nagyon sokat hallgatok már most, egyelőre abszolút kedvenc: https://youtu.be/vxVxM-1NhTY?si=Fem9tOKOlCG0Y7yY Amikor ezt hallgatom, rendeződik a légzésem, bele tudok dőlni a zenébe, megtart, átölel és mintha csak vénásan átjárna minden hangjegy, csodálatos érzés. (Több mint félmillió megtekintésnél tart kb egy hónap alatt)