kicsi gyaloglás

 Szeretem a szemközti parkot, millió emlék köt oda, mégis botrányosan kevésszer jutok át, amikor itt vagyok, nem is értem. Mindig bedarál ez-az, most is annyiféle idő köt, hogy mindig elmaradt. De ma már nagyon éreztem, hogy kell a levegő, ezért - bár nagyon esett - cipőt húztam és esernyővel oda-vissza lejártam a parkot és így mentem át a főutcára, mindig rácsodálkozom, hogy ez mennyire kedves, szép hely.

Kicsit tobzódtam a Marks-ban is és végre megint válogathattam a képeslapos boltban. :)

Néhány kép, annyira szürke volt az ég, hogy egyáltalán nem tudott rózsaszínt kreálni a telefon, pedig élőben nem ennyire rossz a helyzet. :)

Nem látszik jól, de gyönyörű mélylila ibolykát találtam, az idei elsőm. 

PS: rengeteg blogbejegyzéssel vagyok elmaradva, alig tudom követni, hogy amúgy a naptárban hol járok, csak remélem, hogy senkit nem felejtettem el felköszönteni.