szabad hétfő

A szabadságnak abban az értelemben is volt értelme, hogy már ki kellett szakadnom Pestből... mezei dolgokra volt szükségem... ilyenkor érzem, hogy nekem a (nagy)város és a 200 km bizonyos (sok) értelemben tévút...

Vannak tevékenységek, amelyek a szüleimnek már nem annyira megugorhatók és ebben kell segítsek... ilyen például a teraszunk díszítése, élén a fényekkel... meg a függönyök, ablakok, stb,stb... sokaknak ez az elhagyható vagy a minek kategória... nekünk fontos, mi így szeretjük... és most inkább egy héttel előbb felkerült, de fönt van. Sokat varrtam, sok díszt kellett kicsit javítgatni, stb...

Szóval mozgalmas hétvége volt, az a van értelme elfáradni típusú... 🙏

Aztán az adventi díszünk is elkészült (azt hiszem, hogy magamnak is hasonlót fogok készíteni): 

És ami még jól esett, teljesen kiszellőzni és a föld szaga.

A szellőzést a szél biztosította, vasárnap főleg... 🤭 de tényleg úgy éreztem, hogy átmenetileg mindent kifújt a fejemből...

A föld szaga meg hát valami elemi erőm, vagy nem is tudom ... kell... 

Szombaton jött egy nagy traktor szántani... aztán vasárnap egy kisebb a kisebb kertünkbe... és megilletődésig megbűvölve néztem, ahogy az eke csak úgy rendezgeti  sormintásan a hantokat... aztán ma egy kapuszélességű nagyon-nagy autó fát hozott... tesóm gyermekkori cimborája csodaügyesen pakolgatta a baromi nagy fákat és kicsit rögtön irigy lettem, hogy milyen sok időt tölthet az erdőn ezek között a fák között... 🙃😊 az a fajta srác, aki tényleg majd kicsattan, olyan erős és olyan egészséges színe volt. És a markolós autóval is ügyes! 🤭👏😅

Odavagyok a szép hangokért, de a hétvégén a traktorosok és a markológépes (le)győzött... egyik tehetség sem kisebb vagy nagyobb... 🤩🙏👏

Szóval hálás vagyok, most egy kicsit megint bírom még, de világos,  hogy merre van előre...