Az emlékek szívünkben élnek
Ezen a napon sokan eszembe jutnak, akik már nincsenek velem-velünk, egészen széles körben rohannak meg az emlékek ezekben a napokban. Úgy jöttek ki a napok, hogy most később megyek Bögötére a temetőbe, de lélekben ezt a megemlékezést máshol is meg tudom tenni. Mamát (és a többieket) sokat emlegetjük, évközben is gyakran 'látogatjuk' és mivel Peti szombaton már szétszedte a lelkemet azzal a dallal, most nem teszek ide dalt.
Csak ezt a virágot, amit direkt mára vettem... az abrosz tiszta, minden kacatot elpakoltam és a mécses ma egész nap ég... Mamáért és Mindenkiért... 🙏otthon van egy nagy fehérre festett kereszt a temetőben, a Mamával mindig ott is gyújtottunk gyertyát azokért a messzebb 'lévőkért', akikhez nem tudott elmenni... én is szoktam, de nekem ma ez a fehérség szimbolizálja ezt a keresztet...
NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál.
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az.
Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. És azt gondolják rólunk: „Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!”…
„ Kedvesem! Közöttünk vannak! Csak ez az ostoba, mai, beszűkült 'racionális' kor hiszi, hogy a halállal minden megszűnik. Nem igaz! A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz. (...) Az igazi szeretet nem múlik el soha.
Az arcunk megváltozik, a világunk megváltozik, csak a szeretet nem, mert az örök.
Müller Péter