Az üvegcipő

 Víg-bérletem első előadása.

Kicsit ugyan benéztem, mert a múlt évadban annyira olvastam a bérletes leírást, hogy azt olvastam ki, hogy szabadbérlet (amit jól elhasználok majd kisAtira), aztán egyszer csak jött egy levél, hogy 3-án Üvegcipő... Hát, épp hogy belefért a hétbe... és elkezdtem ismerkedni az előadással és kicsit (nagyon) rettegni a Mohácsi-rendezéstől, mert emlékszem, amikor a Sárga liliom sosem akart véget érni a Nemzetiben, a Belvárosiban pedig valamibe konkrétan belealudtam... Szóval így készítettem a lelkem, főleg hogy láttam, hogy 22,20 a várható vég.. jajj...

Aztán újra emlékeztettek, majd jött meg egy e-mail, hogy hogy kell követni a bérletes információkat. Kezdtem megnyugodni, hogy talán nem  csak én értetlenkedtem... 🙃🙈🤭 mert hogy az első levél után írtam a színháznak, hogy mi is a teendőm... 😅🎭🤭

Az előadásról: https://www.vigszinhaz.hu/Az_uvegcipo_hazater_a_Vigszinhazba

Az első felvonás viszonylag gyorsan lement. Közben rájöttem, hogy ezt száz éve láttam az Örkényben és máig emlékszem, hogy Hámori Gabi lábát hogy feltörte a cipő... ő volt akkor Irma. A mait időnként alig hallottam.

Stohl nagyon durva, Kovács Patrícia is, viszont érdekes, hogy pont Medveczky Balázs játsza a jóval fiatalabb szeretőt... vagy egyik szitu lett a másikból... (?)

A második felvonás színtiszta óbégatás és egy nagy katyvasz volt... alig lehetett érteni/hallani bármit is... engem az a zene is már nagyon idegesített, lehet  hogy jó céllal 🙈😅 elázott a 'vidám ' lakodalomban ember és színpad is... sejteni lehetett, hogy itt aztán cifra lesz a vég... Stohl és Patrícia viszont még mindig messze mindenki fölött játszott...

A harmadik felvonás részemről tömény kínlódás, az egyik végig hányt, a másik vizelt, a többi csak volt vagy óbégatott...

Végül esett a piros hó, meg minden... viszont Stohl tényleg jó volt. Irmának negnéztem volna Szilágyi Csengét.

Remélem, hogy a többi bérletes előadás már jobb lesz...