Magyar Operett Napja - Álom, álom édes álom
Október 24- a Magyar Operett Napja
Ezen a napon született Kálmán Imre, és ugyanezen a napon halt meg másik világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc. A dátumot 2002-ben a Magyar Operett Napjává nyilvánították.
Augusztusban vettem meg a mai jegyet, mert a Magyar Operett Napján mi mást is csinálhatnék, ugye? 🤭🙃🎭 aztán reggel úgy éreztem, hogy inkább jobb lenne otthon lenni este, hiszen egész héten annyifelé kell majd futni és munkám is lenne. Meghirdettem a jegyet és nem kellett senkinek. Pedig jó ideje minden jegy elkelt. Mese nincs, akkor 5-kor haza kell rongyolni és 7-kor előadás. 🙃 Még a gála felénél sem jártunk, amikor már teljesen egyértelmű volt, hogy én ma sehol másutt nem lehetek. 🙏
Szerintem már én is alig kaphattam jegyet anno, mert itt a kanyarban nem szeretek ülni, pedig akár jól is lehet látni. Szűk a hely, közel vannak az emberek, legtöbbször itt találkozom suttyókkal, stb... ez ma sem volt másként. Tőlem jobbra terpeszkedett egy ember, előttem a nyanyák (ők tényleg nyanyák voltak!) dumálgattak, hogy kinek milyen a hangja... tőlem balra pedig mindennek a teteje, amit egy lány művelt a mellette lévő sráccal. Magyarokkal jöttek és kevés magyar, ukrán és francia beszédet is hallottam. Sajnos szünetben sem mentek haza. A Magyar Operett Napján. ... és végig szövegeltek vagy vihogtak a dalok elején, végén, közben. NEM kötelező színházba járni, operettet nézni pedig végképp nem. Legszívesebben balról megtéptem volna... kultúra ide vagy oda. 🤣... mellettük Joviális Úr viszont nagyon élvezte, oltári nagyokat tapsolt, bravo-zott és super-ozott, igazi feketeöves Operett fan volt. ✌️👏🙏🎼🎵
Oltári büszke voltam rá! 🙏🎭♥️
Ezen a napon született Kálmán Imre, és ugyanezen a napon halt meg másik világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc. A dátumot 2002-ben a Magyar Operett Napjává nyilvánították.
A gála részben hajazott a szeptemberire legalábbis az elején úgy tűnt, stílusában mindenképp. De ugye most Lehár is eljött, ő volt Kiss Zoli (neki mindig úgy megörülök, pedig még mindig nagyon mellőzöttnek érzem, pedig ezeken a gálákon neki is helye lenne a szólisták között).
Kálmán Imre ma Földes Tamás volt. Remek ötlet volt őket megjeleníteni, beszéltetni. Nagyon jók is voltak! Nagyon informatív volt, muszáj is tudni az életükről legalább ennyit... sőt!
Dalokból voltak megint nagy slágerek és kevésbé ismertek is, remek arányban.
Azt még mindig sajnálom, hogy ugyan a dalok címe lefut az elején a függönyön, de rajtam az nem segít, mert nem mindet ismerem, vagy nem tudom, hogy miből van. 🤭😅 A színpad fölötti kivetítőn simán megjelenhetne.
A finálé oltári nagyot szólt, sajnos előtte a kedvenc dalomat (Ajk az ajkon) Zsoci nekiadta a kínai srácnak meg LévaiIjesztőEnikőnek, de szerencsére az Emlékszel még az övé maradt Fischl Mónival. Az a nő megint mekkorákat énekelt, te jó ég, meg Kiss Dia is. DE ma tényleg mindenki kimagasló volt, rengeteg dal is volt, tényleg GÁLA volt a javából! 🙏🙏🙏🎭🎭🎭♥️♥️♥️
A második rész elején jött a meglepetés, a díjátadó.
A díjakat Kiss-B. Atilla, Éliás Tibor, a Musica Hungarika Kiadó alapítója és Dr. Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár adták át.
A díjazottak:
Az Évad Legígéretesebb Ifjú Művészének járó Marsallbot: Kardffy Aisha
Örültem neki, megérdemelte.
Aztán gyorsabban kezdett dobolni a szívem, mert ahogy olvasta BÁdám a laudációt a felénél már sírtam és suttogtam magam elé: Polyák Lilla... Ez a nő még szerintem alig kapott díjat, pedig a Jászai díj is nagyon járna neki (is, Peti mellett).
Az Évad Musicalszínésze tehát: Polyák Lilla
Aztán ebből még fél sem ocsúdtam, amikor kezdett megint beindulni a lelkem szívem, de alig mertem elhinni... sorra jöttek a nagy szerepek, folyt a könnyem és már mantráztam: Homonnay Zsolt .... és bizony... az Évad Operettszínésze: Homonnay Zsolt. Az a Zsoci, aki már évek óta volt a színháznál, kisebb-,-nagyobb karakterszerepeket ugyan kapott musical-ekben, de operettben nem. Gálára egyáltalán nem hívták... Győrig mentünk megnézni Operett (fő!)szerepben! De csak tette a dolgát, csodálatos volt mellette az Adagio-ban és örült minden tapsnak, jó szónak. Egyszercsak volt egy igazgatóváltás és már kapott több lehetőséget. Aztán jött meg egy igazgató, akinek ugyan sok hibája van, de Zsoltinak jobban megy a sora azóta. Ez az ember már szinte csak főszerepeket játszik mindkét műfajban és tavasszal nagyoperettet rendez. A gáláit pedig olyan igényességgel és mértani pontossággal pakolja össze és közben a csillagokat is leénekli az égről.
Szóval ez a drága ember az Évad Operettszínésze.
Frappánsan és kiváló rendezői húzással a díjak átadása után ő kezdte a dalt: Táncolnék a boldogságtól... 😆😍 az egy, sokszereplős nagy dal volt, szívetmelengető volt látni, hogy ki-ki miként gratulál neki éneklés közben. ♥️
A Musica Hungarica Kiadó Életmű díját Vásári Mónika, a Nagydíjat pedig Lehoczky Zsuzsa, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész vehette át. Leho nagyon nagy tapsot kapott, zúgott a taps és a nézők 90%a biztos, hogy állt. Én meg megint elbőgtem magam. 🤭
Ment tovább a gála remek lendülettel és ritmusban, tényleg nagyon jó volt, pedig azért a környékemmel végig meggyűlt a bajom.
Ezt azt hiszem, hogy nem rögzítették,pedig én ebből ennyire jót szerintem életemben nem láttam.
Sok nagy közös dal volt, hogy minden férfi és/vagy női szólista együtt vagy 3asával. Úh, és azért ezek oltári nagyot tudnak ám szólni! Megint volt rózsaosztás is.
Nagyon nagy és nagyon jó tánckar volt, csodálatos ruhák,és hát annyi zenész volt ahány csak befért az árokba.
Ünnepi gála volt minden másodpercében (és én meg majdnem lebeszéltem magam erről az élményről). 🙏
