... hoztunk valamit magunkból
Pár hete, bár lehet, hogy nem is annyira régen, talán ebéd utáni lapozgatás során jött szembe eme program. Nem sokat vacilláltam, annyira hívott. Gyorsan megnéztem, hogy szabad estém van-e és hogy haza lehet-e jönni.
Pár nap múlva megláttam, hogy viszont pont ekkor Havasi meg a Zsinagógában muzsikál... Még ma délben is elbizonytalanodtam, hogy nem kellett-e volna inkább odamenni.
A Márai Sándor Művelődési Ház/Központ igazából egész máshol van, mint sejtettem, de odataláltam. Nagyon szép hely lett! Bár a székek nagyon kényelmetlenek!
5 körül jutott eszembe, hogy én ma akartam kicsit sminkelni is, közben még várt egy elmulasztott/elhalasztott névnap pótlása (nem az enyém) és jött még ez a program ma estére, közben komolyan próbára tesz az egérlyukméretű és sötétségű irodám. Szóval nem annyira koncentráltan érkeztem meg. Még délután is volt egy átsuhanó ronda gondolat, hogy kell-e ez nekem egyáltalán. De igyekeztem magammal megértetni,és saját magamat is emlékeztetni, hogy erre az őszre, évadra, fél évre, stb szeretnék többféle programra menni, nem is pont darabra, hanem más-más fazonokat keresgélek, mielőtt megint magába szippantana a színház vagy legalábbis a musicelek világa,ahogy GrecsóK ír, azt meg ugye szeretem.
Na, szóval megvolt a hely, érkezési sorrendes volt, de semmi közelharc nem volt, volt viszont néhány köhögő-tüsszögő, akiktől szerintem már örökre viszolyogni fogok.
Kicsi csúszással kezdődött és ahogy megláttam Beck Zolit, akkor hasított belém, hogy de hülye vagyok, semmit el nem olvastam róla és legalább meg kellett volna hallgatni, hogy milyen hangja van! Az első dal végén tartott, alig emlékszem belőle valamire, mert teljesen el voltam ezzel az előbbi gondolatommal. :)
Annyira megörültem, hogy Grecsót újra hallhatom felolvasni meg ezt-azt pengetni, dünnyögni, hogy teljesen figyelmen kívül hagytam a másikat. :) Azt még mindig nem tudom valójában eldönteni, hogy tetszett-e az énekhangjuk (inkább nem), viszont a két gitár, a felolvasások, az irodalmiság, a mélyen érintődés és pityergések, kettejük erős szövetsége, a barátságuk ereje, őszintesége, megharcoltsága annyira érezhető volt és olyan megindító is volt egyben, hogy nekem teljesen tökéletes, igazi élmény lett. Annyira, hogy amire hazaértem, igazából megvettem a novemberi jegyet is. :)
Azóta pedig próbálok valamennyire 'megérkezni' és felcsatlakozni legalább felületesen Beck Zoliból. Érdekes figura egyébként, lehet, hogy züllöttebbnek néz ki, mint amilyen, de engem ma mégis nagyon meggyőzött. Linkelek azért egy nem túl régi interjút vele: https://telex.hu/szorakozas/2022/02/24/beck-zoli-30y-interju-podcastGrecsó Krisztiánból még mindig nem vagyok egyébként felkészülve, az jutott eszembe, hogy egyébként a Valami népi c. kötetből még mindig többet hallottam tőle (!) felolvasva élőben, mint amennyit én magamnak már olvastam. De már annak is nagyon örülök, hogy végre kaphatok tőle, olvasást pedig pótlok majd. :)
Néhány korábbi kudarc és előzmény emlékeztetőül:
Jön egyébként egy közös cd a télen, bakelinten és Spotify-on lesz elérhető, érdekes lesz, várom.
Nagyon érintős, lélekcincálós este volt, nagyon kellett, nagyon jól esett. Hálás vagyok, köszönöm.