A valóság éve. Hétköznapokkal. Szürke reggelekkel, unalmas estékkel. Harcokkal, győzelmekkel, vereségekkel. Mindennapi gondokkal, örömökkel, fájdalmakkal. Ünnepekkel. Munkával. Sikerekkel, kudarcokkal. És volt egy másik év. Az álmok éve. Tündérrel, színes tavaszi erdővel. Pici kőhíddal. Angyali mosollyal. Szív meleggel. Lélekkel. Élettel. A megfoghatatlan, megérthetetlen szeretet ajándékával. Lesz egy év.
Csitáry-Hock Tamás

Ebből a dalból (Legyen úgy) egy másikat gondoltam először, az eredeti(bb), klasszikus(abb) verziót de aztán eszembe jutott ez... ennek a hangulata, megközelítése most sokkal közelebb áll hozzám.

"Majd lesz talán. igazán
Még egy fényes könnyű élet.
úgy lesz bizony! Fogadom!
Ahogy annyiszor reméltem.
Lesz őszre tél. szenvedély
és a rosszat elfelejtjük.
és tavasz, nyár. megtalál
Minden reggel újra kezdjük."