szombat itthon

Ezer évnek tűnik, mióta nem voltam itthon hétvégén, fura is volt tegnap délután, hogy sehova nem futok. A fürdőig is csak csigatempóban vánszorogtam. Anyukám mondja mindig, hogy nagyon futok... megvan ennek a szimbolikája...

Többször megtapasztaltam, hogy egy ponton túl nem lehet hajtani a testet, mert ha elég neki, megáll(ít). Hol így, hol úgy. Az elmúlt két hónap extrán terhelt. Éreztem, hogy sok. Mindenhol, minden fronton. Munkahely, család - testileg, lelkileg.

Igyekszem kialudni és nyugalmi állapotban tartani magam.