Boglárkám

Annyira szeretem, csak csodálom minden nap, ahányszor csak az ablaknál járok.
Ilyen amikor bimbó bont, amikor nyiladozik,  amikor nyílik, majd szirmát veszti - még ebben a hűvös esőben is.
(Az árvácskán itt nem látszik, de még mindig szerelmes és ettől erején felül nyílik az új társak között.)