A tizenötödik - A premier
Már nagyon vártam, közben nagyon aggódtam, hogy majd milyen lesz..
Aztán ma már azon aggódtam, hogy eljutok-e, mert tegnap vélhetőleg megfáztam, és ugyan kúráltam magam éjszaka óta, a köhögés miatt mégis aggódtam.Szerencsére egész jól bírtam és közben megállapítottam, hogy még én köhögtem a legkevésbé.
El sem hiszem, hogy a még a decemberben kapott jegyemmel pont arra a premierre jutok el, amire vágytam. 🙏
Csodálatos előadás lett! Oda-vissza. A rap sem zavart (bár ott jobban kell figyelni, hogy a szöveg meglegyen), nagyon jól illeszkedik. Ha nem rap-nek veszem, hanem.feszitettebb ritmusú szövegnek, az úgy egészen más.
Borbély Ricsi csodálatos szerepet kapott. 🙏💝🎭 Csodálatos, ahogy megismerjük rajta keresztül Kazinczy Lajost. Teljesen rászabott. Ez tényleg rá lett írva. Ő a 15. Nem is nézném meg mással... el nem hiszem, hogy van ennyi erő a váltó Solti Ádamban, hogy ezt végig bírná... a harmadik fiút nem ismerem. Ricsi nagyon tökéletes az egészben, nagyon passzol hozzá. 👏🎭🙏💝Nagyon szépen szólt minden dala, csupa borzongás. Nagyon jól működik mindenkivel, mindent elhiszek neki, szerelmet, hazaszeretetet, bátorságot, küzdelmet, mindent és mindent. (Sánta Lacival volt egy duettjük, nagyot szólt!) Fél 8 magasságában már elénekelte a nagy dal első verzióját, nagy huhogást és tapsot kapott. Majd szétvetett az öröm és egyfajta büszkeség. 🙏 Szent ég, mi lesz itt! Felrobbant a vége, az utolsó dalban már ugorhatnékom volt, annyira jó érzés volt magyar szívvel magyarul átélni, érezni, érteni... sírtam újra. ♥️🙏
Állótapsos, zengő vastapsos premier a Madách-ban. Megérdemelt dicsőség és egy ragyogó, boldog Ricsi, aki alig hiszi el a nagy sikerét és az elismerő kollégák, akik mind szorongatják, hátba vetegetik és már a színpadon gratulálnak. (Eszembe jutott, hogy a pandemia közepén mennyire rissz bőrben volt, mennyi baj volt vele és ettől is bőghetnékem lett, hogy lám, milyen az élet, elvesz és mennyit ad, "csak" ki kell bírni és túl kell élni.
Egy ponton volt tegnap gondom: nekem Milu nem volt hiteles Haynau... ripacs volt és túljátszó, közben mégse hittem el neki, hogy... azon kaptam magam, hogy vágytam volna Posta Victor után... 🙈🤷♀️ ami pedig...
A többiek mind jók voltak, a bírók között volt egy kis köpcös, nem ismerem sajnos, de ő kiemelkedően jó volt. 👏
Gallsz Niki is jó volt!
Nagyon tetszett a kocsmai dal is, az eleje is ütős, már az indulás is.
Sok jó ötlet van benne, nagyon szép munka lett, méltó megemlékezés. Sajnos nem találtam meg a Kőszívű-re készült kokárdámat, pedig viselni kellett volna tegnap. 🇹🇯
A nagyívű zene nagyon szép, nagyon jó lett a hangszerelés, szépen segítik a darabot egymás mellett jól megférve a több zenei stílus/műfaj. Megdöbbentően jól. Nem egy tipikus musical. Nagyon jól szól a zenekar is. 👏
A díszlet pedig nincs túlbonyolítva, nagyon jól szolgál, nagyon tetszik. A ruhák ugye adottak és szépek is. Haynau jelmeze kifejezetten nagyon szép.
Szirtes tanár úr már előadás elején kijött (kicsit megijedtem, mert ilyenkor csak akkor jönnek ki, amikor valami gond van vagy valaki beteg) és elmondta, hogy hogy készült maga a mű és hogy mennyire köszöni, hogy ott vagyunk... mert ugyan a járvány már enged, de a színház még sok mindennel küzd ebből kifolyólag és tudja, hogy nézői szempontból színházba járni még mindig egy döntés. És itt majdnem elsírtam magam, mert rám ez tegnap fokozottan igaz volt. Ahogy az egész, amikor visszamerészkedtem a színház csodálatos másvilagába újra és újra. Nem para és nem maszk nélkül... amit ugyan néha már le-leakasztok, de az élmények mellett döntöttem.
A végén minden szerző és alkotó a színpadon volt, pedig második premier volt és a Madách ebben 'érdekes' szokott lenni. 😉
Egy biztos, ezt mindenkinek látni kell, akiben picit is magyar szív dobog.
Ha valamit most kihagytam volna, majd újranézésnél eszembe jut.
Történelmi háttér Kazinczy Lajosról nekem ezeket jó volt előtte elolvasni, ahogy pár nappal korábban a Borbély Ricsi interjút is: