Főpróbán - Jekyll és Hyde (1.)

Aha, számozni fogom... ;) Nem helyezésileg, hanem sorrendben... 
Annak idején a Fantomot és a Csapatot láttam, legtöbbször, utána szerintem összességében a Nyomorultak jön (de egyszer majd feldolgozom a színházas mappámat, amiben a jegyek vannak és akkor nemcsak meglesz a lakás másik fele 😅🙈 - az elsőt a diploma vitte el - ) és átélve a ma estét most már egészen biztos vagyok benne, ebből sokat kell néznem, éreznem. Jövő héten ha minden jól megy mindhárommal látom és akkor bizonyosan tudni fogom, hogy melyik igazságát értem-élem meg legjobban. Tippre van egy sorrendem, de próbálok igazságosan kivárni... ;)

Azt még leírom, amit eddig szerintem sosem (de vagy most leírom, vagy bent marad - érdekes, hogy ezzel évek óta nem foglakoztam, most mégis nagyon feljött a darab-dalok kapcsán), hogy egyszer már majdnem láttam magát az előadást. Nagyon sok éve. Már eléggé elfelejtettem az egész szitut - mert nem volt kellemes -, de szombat óta egészen éles képek és helyzetek jöttek vissza és fel bennem. 
Már fórumoztam és fórumos körben, eléggé lehetett tudni, hogy ki vagyok (arra valahogy nem emlékszem, hogy kerültem a fórumra) - nem pont arcról. Volt valaki, aki nagyon olvasott (engem) és néha odaüzent. Roppant rossz érzés volt, hogy ő be tud azonosítani, én meg nem. Ez persze lehetett volna egy szép romantikus történet, de tulajdonképpen lelkileg nem annyira volt az - később sem, amikor már megismerkedtünk -, bár a prózás színházból akkor sok kincset megmutatott, ez tény. Ugyancsak a fórumról tűnt fel még valaki pont abban az időben - nem ugrik be a nick-neve,de mára viszont összeállt az igazi neve... milyen a lélek... - talán búgócsiga vagy valami hasonló lehetett a fórumos neve... ez a valaki nekem akarta lepasszolni az engem olvasót -  mert ott erős érzelmek voltak egykor és egyiknél egyirányú lett...-, és ugyan elsőre nem sikerült, de másodikra igazából igen, mert az ő keverésével találkoztunk.  Nehéz eldönteni, hogy melyik volt a furább...
Szóval írt nekem akkor az a lány (a passzolni akaró), hogy van egy jegye a Jekyll-re, és nekem adná, mert nem tud menni, de nagyon jó előadás, nekem adja (ez rémlik, de lehet, hogy nem teljesen így volt). Ez a Molnár Laci-féle verzió volt és már totál nem emlékszem, hogy hol lett volna, vagy csak vendégelőadás volt Pesten, passz ... Emlékszem, hogy csak vártam és vártam a Deák téren az Evangélikus templom előtt nagyon sokáig és valahogy nem jött a lány, nem lett jegyem - most itt persze bevillant, hogy viszont egy másik jegye meg vajon nem-e pont itt került hozzám... Polyák Lillás Elisabeth - az milyen ciki volt, azt hittem, hogy átvettem egy jegyet és közben az történt  hogy ő ment volna egy társasággal (engem olvasó is benne volt), hozzám került az övé, a társaságnak viszont nem szólt, hogy nem ő megy... Na szóval, ez volt a 'nagy' találkozás, ami mondom, lehetett volna egy nagyon nagy és szép történet. De nem az volt, főleg, hogy Németh Attila volt a Halál... 🙃🤭

Na, szóval nem láttam az előadást, viszont rogyásig hallgattam egy szerzett cd-n a Jekyllt (de vajon azt kitől kaptam?), erre ma jöttem rá, amikor az átkötő számok is teljesen, takkra, szövegre ismerősek voltak. A nagy dalokat persze ismertem és szeretem is őket, hiszen nincs musical gála és hakni, amin legalább egy Jekyll-dal ne hangzana el - de hogy melyik dal hol van, kié vagy miért olyan, amilyen - nem tudtam - eddig. Szóval mindezzel és a szombaton szerzett és máig kitartó friss izgalommal a lelkemben vártam a mai estét. 🤞🎭

A hétfőre szóló bérletes jegyem volt meg elsőnek és eredetileg az volt a deal magammal, hogy tanulva a Nine-ból, először megnézem a bérletes előadást és mindenki más csak utána jöhet, MAJD veszek jegyet, ha jó lesz... Aztán amikor kiderült, hogy melyik 3 emberem játsza Jekyll-t, kezdtem sápadni... :) Jól sápadni... Tudtam, hogy baj lesz, mert mindhárom világbajnok szinten énekelné el. Ha nem is játsza úgy, de az ének, az hűha lesz! Tudtam, ha az Egyiket kifogom elsőre, a többi nem biztos, hogy érdekel... ;) Elsőre úgy is volt, hogy Petié a bérletes előadás, majd Atié lett. Kicsit nyugtattam magam, hogy így lesz ez jó, onnan megyünk fölfelé... :) Na, de jött a főpróba lehetőség és ugye az ismert holnapi (két perc múlva éjfél) kötöttségek miatt nem tudok Petis próbára menni, igyekszem nem is gondolni rá holnap 11-től... ;) Ma este meg eredetileg nem is értem volna rá, kellett kicsit huzigálni és firkálgatni a naptárban, de így kaptam ma ajándékba az első előadásomat. Ajándék volt, minden ízében ajándék. 💝🙏♥️🎭🙏És lassan észhez térve mondom azt, hogy tulajdonképpen nem is alakulhatott ez másként. Zsoltié kellett legyen az első találkozásom a darabbal. Az elmúlt sok-sok év szép és büszke élményei miatt és a szombati élmény miatt is. (Atitól is sokat kaptam már, de a kettő adta élmény egész más. Ha ketten állnak egymás mellett, akkor azért nem kérdés, hogy melyiké az első hely - pedig igazából nem fair hasonlítgatni őket.) Peti egy másik dimenzió.

Na, de lássuk az elsőt:

Mindig nagyon izgulok, amikor új darabra megyek, aminek ekkora beharangozása van. Aminek ismerem a dalait, de még nem láttam egyben. Az is más, ha még a dalokat sem ismerem. :) Azért is izgulok, ha olyan szereplőm van, aki a szívemnek kedves és tudom, hogy baromi nagy lehetőség ez neki. Ma is ez volt, vagy ma ez is volt. Zsocinak annak idején nem volt túl nagy rajongó tábora, szerintem ma sincs az. De ahogy már írtam is, aki őt megkedveli bármikor, megszereti a hangját, figyeli a munkáját, utánaolvas, jókat nevet a humorán, sírvanevet a táncain, ⁸⁸⁸⁸, amit csinál - az úgy marad. :) A legelső Fantomot vele láttam. Onnan számolok. :) az Adagio már a hab volt a tortán, de a nagy szerepek még ott sem jöttek neki. Aztán lehetett Jean Valjean vidéken, láttuk operettben szintén vidéken, az Operettben játszotta a szerepeket - de a nagy szerep nem annyira jött aztán egyszercsak megtáltosodott vagy végre észrevették vagy nem tudom, de lehetett Halál, Max de Winter és főleg Lőrinczy Gyuri igazgatása alatt jobb lett a helyzet és bár Kiss B nem a szívem csücske, de kezdek enyhülni irányába, hiszen... 
Ha nekem azt mondja valaki, hogy osszam ki a Jekyll-szereplőit, bajban lettem volna, mert Zsolti nem hiszem, hogy eszembe jutott volna. (Fantomnak igen, de az más kérdés és egy másikszínház.) De igyekeztem azt látni magam előtt, hogy hát Halálnak is meglepett, meg már másban is... a Szörnyetegét imádtuk és igazából a La Mancha-val is meglepett. Hangilag ugye nem volt kérdés. Aztán éreztem az aggódását/feszengését a sajtótájékoztató alatt és nem segített, hogy most nem volt vele sok interjú a szereppel kapcsolatban. Aztán fölment a függöny és énekelt és én már 7.08-kor sírtam. :) Az örömtől. 🙏💝 Az első hangoknál elcsípte és mepiszkálta a lelkemet.

A zene gyönyörű. Tényleg megcsinálták a filmzenés dolgot. Oltári. Főleg az átkötéseknél, vagy amikor háttérzeneként szól a kevés próza alatt - óh, borzongás. Tényleg fel kell ülni a jó helyemre, hogy lássam a karmestert és a zenekart. Muszáj lesz. Csodálatos szólók, könnyfakasztó duettek és van egy nagyon szép még, amit négyen énekelnek, nehéz is érteni a szöveget, de egyszer csak átvált és az már nem is számít, de gyönyörű, ahogy együtt énekelnek.
A dalszövegeken is lett pici változtatás, de nagyon gazdagok, nagyon jók - és érthetőek.
Fények - nagyon jók, pedig sok a sötét, de jól szolgálnak és már sok a 'zöld neon' is. Hűha!
Jelmezek: csodálatosak! Lucy ruhái mind nagyon szépek, Emma finom kékje is. Jekyll bőrkabátjától kész vagyok teljesen (még mindig), pedig azért Zsoltin máshogy áll... ;) Az Urak ruhái nagyon finomak, nagyon szépen szabottak és jól is vannak varrva. A tánckar ruhái is nagyon vegyesek, gazdagok. Jó lett. Amiről beszél a tervező, sikerült: https://papageno.hu/promocio/2022/03/jekyll-es-hyde-operettszinhaz-interju-fekete-katalin/
Díszlet: amennyire csak lehet jelzésszerű, elég gyorsan változik és végre nem zörög. Forog, süllyed, emelkedik, jók a függönyös megoldások, de még jobban meg kell nézzem, de a labor nagyon tetszik. Nekem kicsit félelmetes, hogy Jekyll olyan olyat sokat énekel odafönt biztosíték nélkül.

És akkor:
Jekyll és Hyde: HOMONNAY ZSOLT, csupa nagybetűvel! Messze felülmúlta magát! 😲🙏♥️ Nagyon energikus, nagyon mozgékony, nagyon igazi. A Hyde-os hangja kicsit emlékeztetett a szörnyes morgására, de lehet, hogy a rátolt torzítás miatt, de legalább nem a torka megy szét. Hogy mekkorákat énekelt belülről, az már téboly. 😲😄 Nagyon szépen csinálta a nagy kettőssége dalát is, szent ég... A gyilkolászás is hihető volt, mert nagyon iszonyodtam...Ahogy az apjáról gondoskodik, elszánt, de gyengéd törődéssel, az szívet szaggató. 🙏Hát hogy ne lehetne megérteni, hogy miért is csinálja az egész szérumosdit...?! 🤷‍♀️Szerintem meg lett nála az egyensúly... hiszen próbálja elküldeni Lucy-t is, mert tudja, hogy nem tudja magát féken tartani... mégis bántja többször is. Fájó, nagyon fájó. Ahogy nekem az is, hogy úgy tűnik az ő Lucy Harris-e Polyák Lilla... Őrület, hogy amíg házasok voltak, nem játszottak együtt, most meg nem ez az első eset... és hát kemény kettős, erős érzelmi és testi kontaktsággal. Nem tudom, hogy vannak ők egymással, de bennem már komolyan felmerült, hogy akkor is, ha színészek és nyilván mindenféle kémia kémia, de szabad ezt csinálni két emberrel...? Szabad ilyen szerepet együtt játszatni? A hangjuk örök életre egymással fog a legszebben szólni (bár Lilla valamennyit csúszkált ma, nem tudom, hogy nem-e pont emiatt, vagy csak izgult, mégiscsak ez volt az első nézők előtt)... Az az Ördögi tánc, az nagyon ott volt...
Emma Carew: Széles Flóra. A szépséges Flóra a szépséges hangjával és mély szerelmével a doktora iránt... de szépen csinálta az utolsó jelenetet is... Emma és Lucy közös dalán pedig sírtam, mint a záporeső.
John Utterson: Kiss Zoltán, akinek nagyon örülök. Nemrég tért vissza és bízom benne, hogy jönnek a nagyobb szerepek is neki, hiszen ő eléggé főszereplő volt annak idején... nagyon szeretem a hangját, csodálatos barátja volt ma Jekyll-nek és Hyde-nak is... még ha... a végére még lehet, hogy kaphatott volna egy dalt, vagy nem is tudom.
Sir Danvers Carew: Bardóczy Attila, a nagy meglepetés, ezer éve nem láttam már.
A többieket annyira nem is emelném ki, kivéve még egyet:
Jekyll apja: Földes Tamás. Úgy rémlik, hogy egyszer sem szólal meg, de amúgy frenetikus... Sok éve a Pókasszony csókjában volt ennyire erős jelenléte számomra. Nagyon szép apa-fiút játszanak (pedig a két színész között 5 év a korkülönbség...)

Na, szóval ez volt az első... :) 
Ja, előadás előtt még gyorsan ettem egy Skizofréniát, háát... roppant bizarr egy valami. Azt sem tudtam eldönteni, hogy szeretem vagy nem szeretem. 🙈😄 
Csuda nagy élmény, sok sírással a szépségtől, sok visszafojtott levegővétellel... Van egy új/plusz dob a zenekarban, ami néha mintha csak a kihangosított szívdobbanásom lenne... Nagyon nagy hála van bennem a mai este miatt, nagyon büszke vagyok Zsoltira, hogy ezt ennyire meg tudta csinálni...  Azon kaptam magam, hogy még a pótlóbusz felé ügetve is könnybelábadt a szemem, túlcsordult a lelkem ma este.
Érdekes volt a tapsrend, nagyon nagy tapsot kapott és még egészen máshol járt lélekben. Szerintem még nem is láttam ilyennek. Nem komolytalankodott, nem mosolygott, nagyon megilletődött volt. Lilla állt mellette és valamit próbált vele beszélgetni vagy kérdezni, de teljesen távol volt. Mielőtt egyedül meghajolt, szinte csak állt néhány pillanatig. Én meg csak tátogtam (bár belül üvöltöttem), messziről, bízva a kollektív oda-vissza ható színházi érzésekben, hogy Megcsináltad, Zsoci!!! ✌👏🥳🙏♥️ Megcsináltad, ember!!! - és akkor mögülem valaki üvöltött (egy férfi), hogy Bravo!!!! valahol az elején néhányan már felálltak, nekem már az égben volt a tapsolós kezem, de alig bírtam huhogni a bőgés miatt és akkor meglett: állótapsos főpróba! - ami Homonnay Zsoltnak szólt. Így kell ezt! És ez még csak a főpróba volt... félek, hogy ezt is nézni kell minden szériában... legalább kétszer... 🥳🙏💝😉♥️
"Most már, azt hiszem, értem, hogyan lehet lelket és agyat teljesen kettéválasztani. Jekyll is megérti, és egyetlen lehetőséget lát arra, hogy megoldja a helyzetet. Felfogja, hogy nem tudja magában Hyde-ot féken tartani, ha ő veszi át az uralmat a testén, a lelkén, annak borzalmas pusztítás lesz a következménye, ráadásul azok körében, akik fontosak neki. A vég pedig tragikus, de valahogy végső soron mégiscsak a szeretet és a racionalitás győzelmét mutatja." H. Zs.
A magam ilyen mondatával megvárom a teljes kört, de nagyon izgat, hogy mi minden lakik az emberben, és milyen, ha nem kell kontroll, vagy nincs kontroll... meddig lehet beleavatkozni valamibe... kicsit a pszichodrámás antiszerepem ugrott be, ami nem feltétlenül a sötét oldalam, hanem ami szintén bennem van, szintén az enyém, csak nem engedem szabadon... de mi lenne, ha...

Érdekesség ide: #librettó
és egy interjú nem csak Jekyll kapcsán: https://papageno.hu/promocio/2022/03/vilagok-talalkozasa-beszelgetes-homonnay-zsolttal/?fbclid=IwAR2Cm1I2QD9rf1MXvD1DEFeTfCNP6jCyeIs2E0UCLYD3kUb8HSJx5OBfwug