képeslapok

Mivel más volt az advent és máshogy készültünk a karácsonyra is, én is máshogy készültem mint egy átlagos évben. Ebből már több dolgot is mutattam, de azt még nem írtam, hogy 20 fölötti postai képeslapot küldtem szét az országban (a legtöbb-ben volt pici meglepetés is)... ebben voltak olyan címzettek, akikkel most is kapcsolatban vagyok és volt nem kevés az elszakadtabb ismerősöknek szóló sem. De aki eszembe jutott, hogy vajon mi lehet vele, annak írtam.

Érdekes élmény lett, mert 6 (!) ember nagyon megörült, felhívott vagy írt, a többi képeslap  minden bizonnyal elveszett... (vagy már nem tudunk mit kezdeni egy jószándékú rágondolással? Nem tudunk egy "köszi, jól vagyok, te is jól vagy?" választ írni?) 

Idén (is) sok érdektelenséggel, passzivitással találkoztam. Volt amit saját bőrömön éreztem, volt amit másén. Nem jó az irány, és nehéz lelkesnek maradni ennyi fal között, még akkor is, ha tudom  hogy amit csinálok, azt elsősorban a saját jól létemért teszem, mert nekem igényem van rá. Ettől még ezután is fogok írni annak, aki eszembe jut. Veszek képeslapot vagy alapanyagot, rászánom az időmet és a postára is elmegyek.