Negyvenkettedik

október 29.
vasárnap


Déltájban volt egy jó ideje szervezett és várt találkám, amiből semmi nem lett, mert épp lecsapott Erzsébetre a vihar, egyszerűen képtelenség volt bemenni a város felé, szóval visszajöttem. Nem kicsit voltam mérges. Azóta épp hogy nem viszi odébb a házat a szél.

A nap jobbik részéhez tartozott ez itt (forgácsfánk), ami az egyik kedvencem, de ezer éve nem ettem.