Ezek a mai fiatalok
Tegnap délután nem voltam itthon, mert épp interjús ingre vadásztam, amikor csörgött egyszercsak a telefonom, látom, hogy J keresett, csak soká találtam meg a táskában. Visszahívtam, Alex vette fel. Kérdeztem, hogy mit szeretne a Mami és szóljon neki. Mondja, hogy nem a Mami, hanem ő az, mondom, hogy értem, de szóljon neki. De nem, mert nem a Mami keres, hanem Ő... Hoppá!
És folytatta is, hogy tudom-e a wifi-kódot... Mondtam, hogy igen, de fejből nem tudom, de nemsokára otthon leszek még megmondom. A válasz: hát, oké, nem baj, akkor én csak fogom hívni a Daddyt. Mondtam, jó drága. :)
Amikor hazaértem, kérdezte, hogy elintézte a dolgot (idegen gyerek volt nálunk és összekapcsoltak két nintendo switch-et és azon játszottak), mondta, hogy igen.
Ebben az érdekes az, hogy J nem tudta, hogy a gyerek intézkedik és mit csinál - az nyilvánvalóan fel sem merült a gyerekben, hogy az anyja esetleg tudja a wifi-kódot... :) Mert nem tudja. :)
És folytatta is, hogy tudom-e a wifi-kódot... Mondtam, hogy igen, de fejből nem tudom, de nemsokára otthon leszek még megmondom. A válasz: hát, oké, nem baj, akkor én csak fogom hívni a Daddyt. Mondtam, jó drága. :)
Amikor hazaértem, kérdezte, hogy elintézte a dolgot (idegen gyerek volt nálunk és összekapcsoltak két nintendo switch-et és azon játszottak), mondta, hogy igen.
Ebben az érdekes az, hogy J nem tudta, hogy a gyerek intézkedik és mit csinál - az nyilvánvalóan fel sem merült a gyerekben, hogy az anyja esetleg tudja a wifi-kódot... :) Mert nem tudja. :)