Reggeli csendélet

A ma reggeli sokszínűséget megint a legkisebb képviselte.
Épp a mosdó felé tartottam, amikor a résnyire nyitott ajtóból azt látom,hogy gondterhelten búslakodik az ágya mellett és görbül már nagyon a szája, nem épp ideális íven...

-Mi a baj Mucika! Miért szomorkodsz?
-Nem találom a telefonomat. (közben az egyik keze már pókemberesedett,a másikkal ölelget egy oltári nagy lufit)
-TELEFONODAT? Melyiket? (közben lázasan gondolkozom,hogy ma mit hívhat annak, hiszen mostanában már nem játszott ilyet)
-A jozsaszínt...
-... rózsaszínt?! (nincs több kérdésem,fölforgatom inkább szélsebesen az ágyat,mielőtt kitörne a világvége)
A reggel hőse én lettem, megtaláltuk, a gyerek újra boldog,azóta már felhivott. :)

Tegnap karácsonyi vásár volt az iskolában, jótékonysági játékvásár meg tombola, minden, be is vásárolt egy fontból bőségesen, ahogy látjátok, és ez mégcsak a töredék. :)
De lenyűgöző.