Szombat Dover-ben
A tegnapi napot gyakorlatilag teljes egészében egy nagyon szép helyen töltöttem, Dover-ben. Régi, listás helyem volt, már rég vágytam oda.
És tegnap reggel amikor felkeltem, arra gondoltam, miért ne ma? :)
Szedtem a sátorfámat, gyorsan összekészültem, megnéztem és kiírtam a vonatokat (Bromley-ig busz és onnan közvetlen vonat), háztól házig kb két óra, még gyorsan telefon-fényképező töltés és iszkiri.
Az állomás mellett még vadásztam egy kávét, pedig mostanában már majdnem teljesen leszoktam róla, és láss csodát, hát nem magyar lánytól vettem kávét? :) Még akkor sem jön össze, hogy angolul teljen 2-3 mondat, amikor végre lehetőség lenne rá.
A vonaton oda-vissza olvastam, tök jó volt.
Kb egy hónapnyi távolságot és magasságot lejártam, ezért ma itthoni dolgokat intézek, mert már öreg vagyok ennyi járáshoz, meg hát fel kell dolgozzam a sok szépet. Csak álltam és néztem, dúdolgattam a Fehér sziklákat (ha már ott álltam rajtuk és előttük; és most már tényleg emlékszem rájuk :)), és nem tudtam betelni velük meg az égszínkék vízzel.
Az állomásról hamar irányba kerültem (még itthon nyomtattam egy térképet a fehér sziklákig tartó útvonallal), sőt már ott virított előttem nagyon hamar teljes pompájában a szép kék víz. Álltam és ájultam és gyorsan mentem tovább mert még sok volt a 'feladat'. :)
Fehér sziklák, majdnem teljesen végigmentem, és nagyon jó érzés volt, hogy legyőzve mindent felügettem, pedig déli időszak volt és nagyon meleg - de még kellett az erő, mert valahogy le is kellett ereszkedni (az új szandim nagyon jelesre vizsgázott) és fel egy újabb helyre, a Dover Castle-höz, amihez meg simán be tudtam menni, mert a tavalyi szülinapra kapott English Heritage kártyám oda is érvényes volt. Óh, itt is mennyit mentem!
Mindenre nem is jutott idő, mert pl. a földalatti kórházhoz még vagy fél órát kellett volna várni, és még a partra mindenképp le akartam magam tenni. De azért a benyomás, élmény megvan, kicsit autókáztam is ott, a háborús kiállítás megint nagyon megrázott és 'fojtogatott'.
Kellett is vadásszak még egy olyan limonádét, amit még délben vettem - először csak amiatt, mert kíváncsi voltam, hogy milyen íze lehet valaminek, ami ennyire rózsaszín. :) Rózsás limonádé, rémesen hangzik és az első korty, mintha a parfümömet innám, de közben nagyon finom és igazán frissít. :)
A partra leérve még tovább sétálgattam a kavicsokon, amikor eszembe jutott, milyen jó lenne kihajózni oda messzire, reggel óta csak néztem a világítótornyokat meg egy bazi nagy hajót. Akartam látni őket zoom nélküli nagyságukban, közelségükben.
Sajnos az igazi vadhajós menetekről lekéstem, de egy kis könnyed hajózás (kvázi viharos szélben) azért összejött, elcsíptem az utolsó járatot, tök jó volt! :)
Még gyalogoltam kicsit a jeges vízben, ezt nem szeretem kihagyni sosem, leültem, méláztam és elindultam az állomás felé, pont jól kaptam el a vonatot, 8 előtt értem haza, jó fáradtan, de sok jó és szép élménnyel.
Dover nem okozott csalódást, sőt, nem is vártam tőle ilyen sokat. :)
Ja, a kompkikötő is érdekes élmény fentről és leginkább hatalmas.
A képeket itt találjátok:
Nagyon sok az egyforma és a majdnem egyforma, de nincs szívem őket kitörölni, pedig már alig van hely a picasa albumban, valamit ki kell lassan találjak.
https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Dover?authkey=Gv1sRgCM_1pLay0KGaEQ
Néhány ismertető és cikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dover
http://latvanyossagok.hu/a-vilag-10-leglenyugozobb-tengeri-sziklaja/
http://www.168ora.hu/punch/dover-feher-sziklai-csullo-termeszetvedelem-12-millio-font-98515.html
http://csodalatosfoldunk.blogspot.hu/2014/09/dover-feher-sziklai-anglia.html
http://divat-trend.com/a-doveri-feher-sziklak
A hely csodás. Ezért is fura, hogy valakitől született egy ilyen poszt (a blogját amúgy nem követem, csak a google kidobta Dover-ra ezt az irományt):
http://funintheuk.blogspot.co.uk/2012/08/dover-avagy-ahova-ne-menj-ha-angliaban.html
És tegnap reggel amikor felkeltem, arra gondoltam, miért ne ma? :)
Szedtem a sátorfámat, gyorsan összekészültem, megnéztem és kiírtam a vonatokat (Bromley-ig busz és onnan közvetlen vonat), háztól házig kb két óra, még gyorsan telefon-fényképező töltés és iszkiri.
Az állomás mellett még vadásztam egy kávét, pedig mostanában már majdnem teljesen leszoktam róla, és láss csodát, hát nem magyar lánytól vettem kávét? :) Még akkor sem jön össze, hogy angolul teljen 2-3 mondat, amikor végre lehetőség lenne rá.
A vonaton oda-vissza olvastam, tök jó volt.
Kb egy hónapnyi távolságot és magasságot lejártam, ezért ma itthoni dolgokat intézek, mert már öreg vagyok ennyi járáshoz, meg hát fel kell dolgozzam a sok szépet. Csak álltam és néztem, dúdolgattam a Fehér sziklákat (ha már ott álltam rajtuk és előttük; és most már tényleg emlékszem rájuk :)), és nem tudtam betelni velük meg az égszínkék vízzel.
Az állomásról hamar irányba kerültem (még itthon nyomtattam egy térképet a fehér sziklákig tartó útvonallal), sőt már ott virított előttem nagyon hamar teljes pompájában a szép kék víz. Álltam és ájultam és gyorsan mentem tovább mert még sok volt a 'feladat'. :)
Fehér sziklák, majdnem teljesen végigmentem, és nagyon jó érzés volt, hogy legyőzve mindent felügettem, pedig déli időszak volt és nagyon meleg - de még kellett az erő, mert valahogy le is kellett ereszkedni (az új szandim nagyon jelesre vizsgázott) és fel egy újabb helyre, a Dover Castle-höz, amihez meg simán be tudtam menni, mert a tavalyi szülinapra kapott English Heritage kártyám oda is érvényes volt. Óh, itt is mennyit mentem!
Mindenre nem is jutott idő, mert pl. a földalatti kórházhoz még vagy fél órát kellett volna várni, és még a partra mindenképp le akartam magam tenni. De azért a benyomás, élmény megvan, kicsit autókáztam is ott, a háborús kiállítás megint nagyon megrázott és 'fojtogatott'.
Kellett is vadásszak még egy olyan limonádét, amit még délben vettem - először csak amiatt, mert kíváncsi voltam, hogy milyen íze lehet valaminek, ami ennyire rózsaszín. :) Rózsás limonádé, rémesen hangzik és az első korty, mintha a parfümömet innám, de közben nagyon finom és igazán frissít. :)
A partra leérve még tovább sétálgattam a kavicsokon, amikor eszembe jutott, milyen jó lenne kihajózni oda messzire, reggel óta csak néztem a világítótornyokat meg egy bazi nagy hajót. Akartam látni őket zoom nélküli nagyságukban, közelségükben.
Sajnos az igazi vadhajós menetekről lekéstem, de egy kis könnyed hajózás (kvázi viharos szélben) azért összejött, elcsíptem az utolsó járatot, tök jó volt! :)
Még gyalogoltam kicsit a jeges vízben, ezt nem szeretem kihagyni sosem, leültem, méláztam és elindultam az állomás felé, pont jól kaptam el a vonatot, 8 előtt értem haza, jó fáradtan, de sok jó és szép élménnyel.
Dover nem okozott csalódást, sőt, nem is vártam tőle ilyen sokat. :)
Ja, a kompkikötő is érdekes élmény fentről és leginkább hatalmas.
A képeket itt találjátok:
Nagyon sok az egyforma és a majdnem egyforma, de nincs szívem őket kitörölni, pedig már alig van hely a picasa albumban, valamit ki kell lassan találjak.
https://picasaweb.google.com/113055242432803558965/Dover?authkey=Gv1sRgCM_1pLay0KGaEQ
Néhány ismertető és cikk:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dover
http://latvanyossagok.hu/a-vilag-10-leglenyugozobb-tengeri-sziklaja/
http://www.168ora.hu/punch/dover-feher-sziklai-csullo-termeszetvedelem-12-millio-font-98515.html
http://csodalatosfoldunk.blogspot.hu/2014/09/dover-feher-sziklai-anglia.html
http://divat-trend.com/a-doveri-feher-sziklak
A hely csodás. Ezért is fura, hogy valakitől született egy ilyen poszt (a blogját amúgy nem követem, csak a google kidobta Dover-ra ezt az irományt):
http://funintheuk.blogspot.co.uk/2012/08/dover-avagy-ahova-ne-menj-ha-angliaban.html