Büszkeség

Na, kicsit hadd legyek én is büszke itt is most... :)

Amikor ilyenek történnek, mint például amit mindjárt mutatok, akkor nem tudok nem visszagondolni arra a sok-sok évvel ezelőtti időszakra, amikor az egész pálya elindult... Vagy úgy tűnt, hogy valami érni fog, fejlődni, stb...
Akkor is rajongtam, amikor még keveseknek mondott bármit is a neve, a tehetsége, a hangja, az akármi. Rajongás? Addig azt sem tudtam mi az, azt hittem annyi, hogy TelekMancit kivágtam az IM-ből... :)
Még főiskolás volt, ugyanabban a három cuccban járt fellépni, volt egy rendkívüli ronda hátizsákja és klassz dolgokat csinált a színpadon. :)
Szerintem többet költöttem 'rá', mint bárkire kulturálisan és ha őszinte akarok lenni magamhoz, és miért is ne, többet kaptam tőle bárkinél.
Voltak persze kihagyások, nem sok és nem is túl igaziak, sokszor voltam rá pipa, de végül mindig megfogott valamivel. Ez van. Elgyöngíthető vagyok... :)
Aztán teltek az évek, sajnos nem is láttam minden előadásban, a szóló cd-jét konkrétan nem szeretem, keveset énekel, vagy gyakorlatilag nem is, majdnem csak vihogós szerepei vannak (persze ezekben is jó), de még mindig várom, hogy jön egy mélyebb karakter, vagyis komolyabb karakter és akkor is ott fogok büszkélkedni, vagy a távolban és emlékezni fogok arra a srácra, aki annak idején alig volt húsz...

Szóval tádámm, egy friss díj: