Fény a sötétben

Eljött az éjszaka.
A férfi kivett egy kis gyertyát a dobozból, meggyújtotta és elindult felfelé a lépcsőn.
- Hová megyünk? - kérdezte a kis gyertya.
- Felmászunk a torony legfelső pontjára, hogy fényünkkel irányt mutassunk a hajóknak a kikötőbe –mondta halkan a férfi.
- Dehát egyetlen hajó sem fogja látni az én fényemet – válaszolta erre a kis gyertya.
- Mégha gyenge is a fényed, te csak égj továbbra is, - mondta a férfi- világits csak amilyen erősen tudsz. A többit bizd rám.
Így beszélgettek amíg fel nem értek a torony tetején lévő nagy lámpához. A férfi a kis gyertyával meggyújtotta a nagy lámpát. Ekkor a lámpa körül lévő tükrök segitségével a kis gyertya fénye eljutott messzire a nyilt tengerre, hogy utat mutasson a hajósoknak.
Ha egy kis gyertya fénye, a gyufa apró szikrája képes óriási tüzet gyújtani és bevilágitani az utat az embereknek, akkor a te lelked szikrái, szíved melegsége és jóságod példája is képes gyökeresen megváltoztatni a körülötted élő emberek életét, sorsát, életszemléletét, mégha ők ezt nem is értik teljesen.
Ezért tehát légy fény azoknak az embereknek akik körülvesznek, ugyanúgy ahogy a világitótorony a sötétben is és viharos éjszakákon is egyformán világit mindenkinek.
Vesna Krmpotics: Fény a sötétben