Rettenet

Évekig vacilláltam, hogy a főiskola után a gyermekvédelem felé szakosodom. Ez már ezer éve volt, de még mindig újra és újra elmerengek ezen, közben tudom, hogy hamar felőrölne. Maga a tehetetlenség is, de a hasonlók is, amik naponta történnek, de az ilyen ítéletek is, ami a héten történt.
Ha megtehetném bármelyik székben ülve vagy bármilyen hatalomnál kezdve, nem engednék bárkit szülőnek lenni. Többeket tudok, hogy milyen utat kellett azért bejárjanak, hogy nevelőszülők lehessenek, mire végül papírt kaptak arról, hogy gyereket nevelhetnek.
Bezzeg a sajátját mindenki papír nélkül "nevelheti". Tudom, a többség normális, de akkor is... Amíg akad egy is, akinek ilyen körülmények között kell élnie, ami egy felnőttnek is sok lenne, addig ez felháborít.

Ez a cikk, amit most linkelek, pár napja még nem így nézett ki, azóta az érdemi részek ki lettek szedve, pedig az orvos egyenes és őszinte volt. És kemény. Még írni-beszélni sem lehet róla (?). Rémes.
http://hvg.hu/itthon.bunugy/20150225_szigetszentmiklosi_gyerekek_szakerto_inte

Újabb terület, amin lenne mit tenni.