Képeslaposdi
Tegnap délután majdnem agypattanásom lett, ha van ilyen kifejezés egyáltalán. :) De lehet, hogy nincs ilyen, és azért nem lett. Délután az iskola után és a gyümölcsös uzsi után mindig kicsi napközi szokott lenni (homework time), de tegnap kellett módosítani a tanmeneten, mert a nyakunkra dőltem a christmas card-ok, én meg majdnem a kardomba. :) Alex lelkesen hozta haza őket eddig hármasával kb, na, de tegnap délutánra már volt vagy 15 megválaszolatlan... Persze a kicsi is vérszemet kapott, hogy ő is akar írni... Áprilisban lesz 5...
Alex úgy ahogy boldogult magában, csak néha kavarta be a borítékokat, vagy lenyalt már ötöt kb úgy, hogy a lap benne volt, de nem írta rá, hogy kié... :)
A lányoktól is kapott, és némelyiken annyi kiss (puszi, x-szel jelölve) volt, hogy alig fért el a lapon... Persze ő ennél kimértebb és nem nagyon írogat puszikat, egynél nem is bírtam megállni, hogy ne szóljak:
- Nézd már, mennyi puszit rajzolt, te is írtál neki legalább egyet?
- Óh, nem, elfelejtettem...
- Akkor majd adj neki legalább egyet, amikor odaadod a lapot.
- Tessééééék????? :))
- Áh, semmi- hagyd csak ;)
A helyzet cifrább volt, amikor kisült, hogy nem tudta, hogy melyik Kathy írt neki, mivel hogy kettő is van az osztályban...
- Berni, van egy probléma.
- Mi az?
- Kettő Kathy is van...
- Az osztályodban?
- Aha.
- És?
- Hát nem tudom, hogy melyik írt...
- Írj mind a kettőnek, abból nagy baj nem lehet...
- Hát okés, de várj csak, azt hiszem én mégis tudom, hogy melyik...
Na, tehát ő úgy ahogy elvolt, de Matthew kicsit bonyolultabb eset volt. Mert a betűket már tudja, vagy tudogatja, de egybefüggően még nem írnak. A neveket úgy ahogy tudta, hogy kinek akar írni, de én nem tudom, hogy melyiket hogy írják! :) Aztán valamit kanyarintottunk, de valamiért össze-vissza írta a betűket, ha éppen úgy volt, vagy ahol éppen hely volt... ;) Szegény csak markolta a tollat, mert ugye le nem maradt volna a világért sem, és hát baromira elfáradt, amire legyártottunk néhányat. Alex meg csak dumált és dumált és kommentált, közben meg ki tudja, hogy hány lapot kavart be rossz borítékba. :)
A téma tovább folytatódott ma, mert nem volt benne biztos, hogy vajon a Bella-nak írt-e... ;)
Ehhez még hozzájöttek a családi lapok, amiket alá kellett írjanak (szerencsétlenek), de legalább be lehetett őket dobálni a postaládába, amit Matthew külön élvez, egyesével bedobja és még ameddig bír, utána is tapicskol, hogy tutira leessenek. :)
