Babucik

Tegnap este, amikor átfutottam a facebook falamat, két picurkára is rácsodálkoztam az ismerősök közül :) Nem szoktam más gyerekét posztolni, de most nem bírom ki, hogy ne tegyem. :)

Az első egy párhetes picifiúcska, aki a tejcitől úgy beájult, hogy teljesen szétcsúszott az egész arcberendezése. :) Még ma is csak ámulok rajta.
A másik egy kicsi terminátor csajszi, aki csokispereccel intézte el bőre fehérségét (bár hozzá kell tegyem, hogy én ezt a csajszit tisztán még sosem láttam... :)

És akkor úgy teljes a kép, ha már gyerek a téma, hogy elmondjam, Alex tegnap zokni nélkül jött haza az iskolából... Máig talány, hogy csinálta. Elképesztően szórakozott, ha nem lennék tanúja ennek naponta, el sem hinném. 

Már ott kezdődött, hogy kijött simán csak az ingben: 

- Alex, és a pulcsid és a kabát, stb (sapka, sál)...)

- Óh, igen! - visszament érte és a kezembe nyomta...

- És a kaktuszok, hol vannak (erről majd később írok)

- Megettük mindet.

- De hol a doboz?

- Óh, várj csak... - újra visszament...

Már majdnem hazaértünk, amikor egyszercsak megvillantja a bokáját...

- Alex, hol a zoknid?!

- Hát, én nem tudom.

- Mi az, hogy nem tudod, hát reggel rajtad volt! Vagy nem? - és itt lefagyok, mert csak remélem, hogy tényleg rajta volt... :)

- Hát azt hiszem, igen.

- De akkor hova lett, mit csináltál vele?

- Hát én nem emlékszem.

- Egyik lábadon sincs?!

... nem biztos benne, tehát megnézi. ... De  a zokni bizony nincs ott! A gyerek csupasz lábbal a cipőben. Felfoghatatlan... :) Még mindig ájult vagyok a megrökönyödéstől, tovább firtatom a dolgot.

- De mit csináltál vele, hát egész nap cipőben voltál, nem?

- De volt gymnasztik, akkor levettem...
- De miért nem vetted vissza?
- Hát én elfelejtettem...